Seite - 490 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3
Bild der Seite - 490 -
Text der Seite - 490 -
490
egyezett, hogy idővel három leánya közül kettő a két infánshoz menjen
nőül, sőt, bár csak feltételesen, azt is jóváhagyta, hogy legidősebb leánya
Don Carlossal lépjen házasságra. Ez a szerződés végűi meghiúsult ugyan;
de még 1733-ban Francziaország és Spanyolország ellenséges magatartá-
sának hatása alatt s ama nehézségek előérzetében, melyekbe a pragmatica
sanctio a bajor Wittelsbachoknak az osztrák örökségre való áhítozása miatt
ütközni fog, újra fölmerült a bécsi udvarban a terv, hogy Mária Terézia,
mint legidősebb leány s Ausztria, Cseh- és Magyarországok örököse a
bajor trónörökös legidősebb fiához, nővére Mária Anna pedig Don Carlos
infánshoz adassék hitvesül s ez utóbbi a spanyol örökség országait kapja.
Maga Savoyai Jenő volt az, ki a bajor házasságot ajánlotta a császárnak.
Végre azonban Mária Terézia szívvonzalma, ki édes anyjában hatalmas
szószólót talált, diadalt űlt mindezen terveken. Midőn Ferencz István
meghozta a császárnak azt a súlyos áldozatot, hogy Toscanáért lemondott ősi
országáról Lotharingiáról Leszczynski Szaniszló Lengyelország volt királya
és Francziaország javára, VI. Károly nem késett tovább beleegyezésével s
a házasság a herczeg és Mária Terézia közt 1736 február 12-én még ama
lemondás előtt megköttetett.
A legnehezebb viszonyok közt lépett VI. Károly császár halálával és
a pragmatica sanctio alapján Mária Terézia az osztrák örökös tartományok
és a magyar királyság trónjára. Országait a lezajlott háborúk kimerítették,
a hadsereg pedig rossz karban volt, mióta azt többé nem Savoyai Jenő
vezette. A lakosság hangúlata nyomott volt, az ifjú uralkodónőt, ki a
kormányzatot átvevé, előbb nem avatták be a közügyekbe s most atyjának
nagyobbára elaggott tanácsosai környezték, kik nem voltak ugyan híjjával
a tapasztaltságnak, de annál inkább a határozottságnak és a tetterőnek.
Eleinte azon reményben ringathatták ugyan magukat, hogy a trónváltozás
nyugodtan fog végbe menni, hisz Európa legtöbb állama elismerte a pragma-
tica sanctiót. De csakhamar kitűnt, hogy tényleg mily keveset ér ez az
elismerés.
Károly Albert bajor választó I. Ferdinánd császár végrendeletére
támaszkodva, a melyet hibásan magyarázott a saját háza javára, követelést
támasztott Ausztriára. Még váratlanabbak voltak a Sziléziára vonatkozó
követelések, melyeket egyszerre II. Frigyes, Poroszország fiatal királya
emelt. Nem sok idő múlva Francziaország, Spanyolország meg Szászország
is Mária Terézia ellenfelei közé állottak. Míg II. Frigyes, kinek követelései
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Band 3
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (II)
- Band
- 3
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.78 x 21.84 cm
- Seiten
- 272
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch