Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

498 közigazgatást kezökben tartották, a kormánynak nagyobb hatáskört szerezzen s az előbb lazán összefüggő részeket tömör egészszé fűzze össze. Azt akarta továbbá, hogy a közigazgatás egyszerűbbé tétessék, a közszolgálat egyes ágai egymástól élesebben elkülöníttessenek s külön-külön hatóságokra ruház- tassanak át. Hogy az osztrák és a cseh udvari kanczellária közti versenygést, valamint a nehézségeket, melyeket ez a két főhatóság az udvari kamarának okozott, megszűntesse, Mária Terézia 1749-ben az említett két kanczelláriát eltörölte s a cseh tartományok kormányzatát egészen a német-osztrák tartományokéval olvasztotta össze. A két udvari kanczellária helyére a „Directorium in publicis et cameralibus" lépett, a melyhez a pénzügyi igazgatást is utalták, a mennyiben a két említett tartománycsoportot illette. Ellenben az igazságszolgáltatás, a mennyiben előbb a két udvari kanczellária ügyköréhez tartozott, attól el választatott s vezetésére külön legfőbb igazság- ügyi hatóság szerveztetett. A legfőbb rétegekben történt ezen átalakítások- nak megfelelően megkezdték az alantas hatóságok reformját is. Az egyes tartományokban a rendi bizottságoktól, a mennyiben még kezeikben volt, a közigazgatást lassankint elvették s a közigazgatási teendők s a pénzügyi kezelés számára minden koronaországban külön fejedelmi hatóságot állí- tottak , melyet repracsentatiónak, később guberniumnak neveztek, az igazságügyet pedig külön igazságügyi hatóságokhoz utasították. Az új politikai szervezet alapépítményét a kerületi hivatalok alkották, a melyek feladata volt a maguk területén az uralkodó által kiadott törvények és ren- deletek pontos végrehajtásáról gondoskodni vagy a végrehajtást ellenőrizni, és a melyek azon oltalomnál fogva, a melyben a parasztságot földes uraival szemben részesítették, valamint azon közeli érintkezés folytán, a melybe a népélet minden jelenségével léptek, rendkívül áldásosaknak bizonyúltak. Ellenben az első folyamodású jogszolgáltatást még nem vonta magához az állam; megmaradtak a patrimonialis bíróságok — úri székek, — habár korlá- toltabb jogkörrel. Csak a sokféle földesúri és városi fenyítő bíróságot, melyek betöltéséhez hiányzott a szakember, szüntették meg lassankint s különben is megkezdték az autonom községi szervezet reformját. S hogy a közigazgatás még nagyobb egységet nyerjen s a különböző középponti hatóságoknál a vezető alapelvekre nézve bizonyos egyöntetűség létesüljön, 1760-ban megalkották az államtanácsot, mely ezután egy századnál tovább fenmaradt. E tanács részben a titkos értekezlet helyére lépett, a mely előbbi jelentőségét