Seite - 500 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

500 új kereskedelemügyi hatóságot, az úgy nevezett „Universal-Commerz directo- riumw-ot állította fel, a melynek élére gróf Chotek Rudolf, az udvari kamara elnöke lépett s a mely 1762-ben „Hofcommerzienrathtt-tá alakíttatott át. Az 1753-ki cseh-morva vám-árszabályzattal egyszersmind a kormány már a prohibitiv rendszer útjára lépett volt. Az egyes országokban addig nagyon különböző törvények voltak érvényben. Mária Terézia immár új törvénykönyvek szerkesztését rendelte el, a melyeknek általános érvényök legyen s a melyek az előbbeni idő kemény büntetőjogát sok tekintetben enyhítették. Az igézés, boszorkányság, jöven- dölés fenyítése eltöröltetett s a kínpad alkalmazása megszűntettetett. Nem tagadhatni, hogy ez intézmények némelyike porosz minta szerint készült. Mária Terézia ugyanis a porosz király irányában mélyen meggyö- kerezett ellenszenve daczára is elég elfogúlatlan volt elsajátítani az attól alkotott intézményeket, ha czélszerüknek tartotta azokat. A mi Porosz- országból vétetett kölcsön, az egészen szabad felfogás szerint az osztrák országok különös viszonyaihoz idomíttatott s az ckkép létesült intézmények utóbb más államoknak is mintaképekül szolgáltak. Az államiság fokozott öntudata mindenekelőtt szükségképen arra töre- kedett, hogy a világi hatalomnak az egyházhoz való viszonyát átalakítsa. Mária Terézia épen ebben a pontban nem szívelte ugyan az új irány szellemét és czélját: De ez irány két olyan húrt érintett, a melyek Mária Teréziánál készséges figyelmet keltettek: az államhatalom felségének alap- elvét és a haladás jelszavát. Ez okból a rendeletek egész sorozata bocsáttatott ki, a melyek a papság kivételes állását teljesen vagy részben megszüntették, adótól mentességét eltörölték, az egyházi bíráskodás illetőségét megszorí- tották s az egyházi vagyon kezelését ellenőrizték. A leggyökeresebb átalakúlások Mária Terézia uralkodásának későbbi éveiben nem annyira a saját kezdeményéből, mint inkább fiának növekedő hatása alatt keletkeztek. Ide tartoztak: a királyi tetszvényjog (placetum regium) alkalmazása, mely szerint pápai bullákat az uralkodó engedelme nélkül kihirdetni, vagy azok rendelkezéseit követni többé szabad nem volt; a papság Rómával való érintkezésének, valamint végrendelkezési jogának korlátozása és más egyéb. Még az egyház intézményeibe, szokásaiba és tanaiba is beleavatkozott az állam, midőn mindent, még a kátét is a maga nézete és szükségletei szerint szabályozta. De az említett összes egyházi intézkedéseket nagyon meghaladta