Seite - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

510 csata megnyerésében (1762) Daun ellen, mire a poroszok Schweidnitzot, melyet Laudon 1761-ben rohamtámadással bevett, újra visszafoglalták. Oroszországgal együtt Svédország is abbahagyta a háborút, a melynek csakhamar mindazon hatalmak kimerülése miatt, melyek benne részt vettek, véget vetett a Szászországban Hubertsburgban kötött béke. A háború előtti birtokállomány újra visszaállíttatott. Az osztrák örökösödési háború Ausztria, a hét-éves háború Poroszország lételét tette kérdésessé; de a békekötésekből mind a két állam csorbítatlan erőben került ki. Ezzel azonban épen nem egyszerűen a régi állapothoz tértek vissza. Sőt inkább a szárazföldi hatalmi viszonyokban olyan változás állott be, a mely Ausztriára is hatást gyakorolt s nagy uralkodónőjének teljes figyelmét lekötötte. Mária Terézia a leg- utóbbi szerződésekkel megszabadúlt ugyan Francziaország versenygésétől, a mely belsejében a legmélyebben kimerülve és aláaknázva, menthetetlenül régi, tarthatatlanná vált állapotainak összeomlása felé sodortatott. Ellenben most két nagyra törő állam lépett, mint új tag, az európai nagyhatalmak areopagjába: Poroszország azon követeléseivel, a melyek egyelőre egy lángelméjű király egyéniségén alapúltak, a melyekben azonban, ha tovább is érvényesíttettek, ösztönzés rejlett hatása kiterjesztésére s területe nagyob- bítására; továbbá Oroszország, a melynek pártállása döntötte el a legutóbbi háborút s a mely immár hosszabb időn át, egy jelentékeny uralkodónő vezetése alatt, döntőleg avatkozott be az összes viszonyokba. A két szomszédállam hatalmas föllendülése a legmélyebben érinté Ausztriát. Már közeledett a perez, mikor Poroszország, mint Németország- nak második legnagyobb hatalma, a birodalomban érvényesíteni kezdé Ausztriával versenygő hatását, míg a zerbsti fejedelem leánya a czári trónon újra fölvette a Nagy Péter politikáját s Ausztriát jövendőbeli keleti terveinek meghiúsításával fenyegette. Az új hatalmi viszonyoknak áldozatúl kellett esnie az Oroszország, Ausztria és Poroszország között fekvő Lengyelországnak. Az ország, a melynek pártjai a külföldhöz fordúltak, a melynek királyait idegen államok pénze és csapatai juttatták a trónra s tartották ott fenn, tényleg már réges- régen nem volt többé szabad. Föderativ alkotmányával ez a nemesi respublica anachronismussá vált, a mely a szomszédos monarchiák közepette tovább nem tarthatta fenn magát. III. Ágost szász választónak és lengyel királynak a halálával Katalin orosz czárnő II. Frigyes porosz királylyal egyesülten kivitte, hogy az orosz