Seite - 521 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

521 Bármely hivalkodásnak ellensége levén, mindenkor azon egyszerű módon utazgatott, a mely megadta az alkalmat, hogy a maga szemével lásson mindent s a mely nem egy mulatságos jelenetet szerzett neki a maga, valamint a külföld országaiban. Falkenstein gróf — ez ál-névvel szokott József utazni — csakhamar monda tárgya lett, a mely kedvenczét ezer meg ezer érdekes vonással ruházta föl. Valamint útazásaiban, szintúgy otthoni háztartásában és napi rendjé- ben is egyszerű volt. Szép férfi volt, termetre középnél magasabb, nyilt arczczal, kidomborodó homlokkal és szemmel, a melynek színe, mint „csá- szárszem-kék szín" lett divatossá, hajporos fürtökkel, melyek hátúi csomóban hajzacskóba voltak téve. Otthon ezrede egyenruháját, útközben pedig polgári ruhát szokott viselni. A legmélyebb ellenszenvet táplált minden udvari feszesség, minden szertartásosság iránt. Nem ismert egyéb szórakozást, mint azt, hogy esténkint kis házi hangversenyeket rendezett, a melyeken gordon- kázott vagy hegedűlt. „Öltözéke — írta egyik úti kísérője (1769) — egy katonáé, ruhatára egy hadnagyé, üdülése munka, élete örökös mozgás." II. József trónra lépte elé a legnagyobb feszültséggel néztek. Nagy Frigyes azt mondá: „A császárné meghalt; a dolgok új rendje kezdődik". És valóban ez történt. Szigorú következetességgel látott hozzá József, hogy a kor tanait átvigye amaz országokra, a melyeknek egyeduralkodójává tette anyja halála. E tanok alkalmazásával egyetlen egészszé akarta amaz orszá- gokat összeolvasztani s bennök az egység érzetét fölkelteni. Ezek összemű- ködéséből kellett volna „Ausztria összállamu-nak kikerülni. Alapjában véve ugyanez volt Mária Teréziának is a szándéka. O szintén nagy, erős, hatalmas, egységes birodalmat óhajtott. De két pontban elváltak József ösvényei az anyjáétól. Igazi női tapintattal, lassan és egymás után igyekezett Mária Terézia az állami egység nagy czéljainak útját egyengetni és sokra vitte, mert az újat óvatos kímélettel tudta a fennállóba beilleszteni. Ellenben József, mintha sejthette volna, hogy neki, a ki életének csak negyvenedik évében jutott kormányra, csupán rövid idő van adatva eszmé- nyei valósítására, a reformokat olyan sietséggel indította meg, a mely minden fennállót kérdésessé tett s leírhatatlan forrongást idézett elő összes országaiban. Ehhez járúl még egy második mozzanat. Mária Terézia azzal, hogy a magyar alkotmányt érintetlenül meghagyta, a később mindig világosabban előtérbe lépő dualisztikus államformát alapította meg, míg József annak az osztrák egységes államnak az előharezosa volt, a melyben 66