Seite - 525 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

525 De József reformjai leggyökeresebben az állam és egyház viszonyát érintették. Ez a viszony még Mária Terézia alatt az állam javára módosult ugyan, mert az egyház hű leánya féltékenyen őrködött az állam jogai fölött. De alapjában véve akkor, úgy szólván, mégis csak az állam és egyház területének szabályozásáról volt szó, mi közben az állam a maga határöveit lehetőleg messze előre tolta az egyházi hatalomkörbe, hogy ódon, rég elfeledett jogokat követeljen magának vissza. Ennél sokkal kiterjedtebb volt az az eszme, a mely József egyházpolitikájának alapjáúl szolgált. Míg előbb az egyház, mint minden egyebet, az államot is a saját szellemével igyekezett áthatni és betölteni, úgy ellenkezőleg most az állam azon Dombormű József császár bécsi lovas szobra talapzatán: A császár mint a földmívelés ápolója. dolgozott, hogy mint minden egyebet, az egyházat is a maga czéljai szolgá- latába vonja. Az előbbi idő mindenható egyházával természetes reactio folytán a mindenható állam helyezkedett szembe. Ugyané tüneménynyel találkozunk ugyan ama kor többi katholikus államaiban is; de sehol sem mutatott az államnak az egyházi hatalomtól való emancipatiója olyan sajátos jelleget, mint József államaiban, miért is az egész irányt jozeíinismusnak szokás nevezni. József, mint minden más reformnál, egyházi rendszabályainál is részint politikai, részint közgazdasági szempontoktól vezetteté magát. Az államnak az összes vallásügyekben való főfelügyeleti jogának merev gyakorlása kar- öltve járt az egyház földbirtokának korlátolására irányúló intézkedésekkel.