Seite - 537 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

537 Oroszország közt fölmerült új bonyodalmak alkalmából — habár bensőleg vonakodva — eleget tőn Katalin meghívásának s Chersonban találkozott vele, szavát a béke érdekében igyekezett érvényesíteni. De csakhamar kitűnt, hogy a béke többé nem József és szövetségese, a czárnó tetszésétől függ. A porta hadat üzent Oroszországnak, még pedig azon pillanatban, midőn a nyugoti láthatáron szintén terhes felhők tornyosúltak a császár felett. Épen Chersonban vette József ama zavargások hirét, a melyek Belgiumban kitörtek. József reformjai olyan mélyre ható és felforgató természetűek voltak, annyi sok személyes érdeket, olyan sok elavúlt régi jogot érintettek, hogy az általok sújtottak ellenmondásának szükségképen kitörésre kellett jutnia. A császár ellenfeleinek száma minden lépéssel szaporodott, a melylyel reformjai útján előre haladt, még pedig úgy, hogy végűi, ámbár minden egyes újítás tetszésre talált ebben, vagy amabban a körben, csaknem az egész birodalom egyesűit a panaszban és az ellenállásban. Ez azonban sehol sem történt oly annyira, mint azokban az országok- ban, a melyek mindenben messze menő önkormányzatnak örvendettek, s melynek birtokában őket a császár reformjai most komolyan fenyegették. Különösen Magyarországban, hol az egész régi alkotmányszervezet még fennállott, jutottak elvi összeütközésbe József császárnak az államról s a souverainitásról táplált eszméi az összes nemesség érdekeivel, mely nemesség régi előjogaihoz, főleg az adómentességhez ragaszkodott. Még komolyab- bakká alakúitak a viszonyok Belgiumban. Míg Magyarországban az ellenállás inkább a császár politikai eszméi ellen irányúit, Belgiumban főleg a vallási reformok tüzelték fel a nép ellenkezését, és míg Magyarországban a moz- galom a fő- és az alsó nemességtől indult ki, Belgiumban mindenekelőtt a harmadik rend volt az, a mely az ország magna chartájának — az úgy nevezett joyeuse entrée-nek — védelmére kelt. A kolostorok megszűntetése és a fő papnövelde alapítása Louvainban, valamint a kísérlet, hogy az egyetemes polgári közigazgatás és igazságszolgáltatás átalakíttassék, elége- detlenségre, zavargásokra és végűi zendűlésre adtak alkalmat, a mely az alsóbb papság által szítva, a szomszéd hatalmak (Poroszország és Hollandia) által támogatva, Van der Noot és Vonck ügyvédektől vezetve, Van der Mersch által katonailag szervezve, egyre nagyobb mérveket öltött s mely, minthogy József fegyverhatalommal leverni nem bírta, Belgium teljes elszakadására vezetett.