Seite - 565 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

565 a szept. 3-ki szóbeli jegyzékkel vetett véget. Azonban gonosz előjelűi szolgált ezen harmadik szövetséges háború lefolyására az, hogy Poroszország, az orosz és az osztrák kormány sürgetései daczára, a melyek most a közös veszély nyomása alatt teljesen belátták az együttes eljárás hasznos voltát, semleges maradt és csak akkor, mikor már késő volt, kötötte meg a potsdami szerződést; továbbá hogy a dél-német államok: Baden, Württem- berg meg Bajorország részint félelemből, részint pillanatnyi haszon ked- véért, nyiltan Napoleon karjaiba vetették magukat. Nem kevésbbé válságos volt az is, hogy Ausztria legnagyobb hadvezére, Károly főherczeg, a kit a háború pártjának támadásai már előbb kiszorítottak a hadügyminiszteri állásból, a hadrontó Mackkal szemben másod sorba lépett, míg Napoleonnak hadvezéri lángelméje épen ebben a hadjáratban ragyogott legfényesebben. Ausztria három hadsereget állított síkra; az egyiket Olaszországban Károly főherczeg, a másodikat Tirolban János főherczeg, a harmadikat Németországban Mack tábornok vezetése alatt. Napoleon azonban ugyan- azzal a hadsereggel, a mely négy héttel azelőtt még az atlanti tenger partjain állt, hogy, mint a kósza hír mondotta, Angliában kikössön, átvonúlt a Rajnán s német szövetségeseivel szaporodva, olyan sebesen nyomúlt előre, hogy rövid idő múlva az osztrák hadsereget megkerülte s elvágta visszavonúlása útját. Mack, kit a francziák Ulmban bekerítettek, 23.000 emberrel kénytelen volt a fegyvert letenni. Ez olyan szerencsétlenség volt, mely — mint Gentz kifejezi magát, — „a lelket megölte és a gondolatot megállította". Az osztrák örökös tartományok nyitva álltak a győző fél előtt. Az osztrák sereg maradványa és a szövetséges oroszok sehol sem tudták Napoleont feltartóztatni, midőn a Duna mentén előre nyomúlt. Ferencz császár eltávozott Bécsből, hová Murát 1805 november 13-án bevonúlt, míg Napoleon Schönbrunnban ütötte föl főhadiszállását. Az ulmi csapás az olaszországi hadjáratot is eldöntötte. Károly főher- czeg, midőn a rémhírt megkapta, testvérével Jánossal egyesűit s csapatait Magyarországba vezette. Még mielőtt innen Napoleon ellen fordúlhatott volna, megtörtént a végeldöntés Morvaországban. Az ottan összpontosított osztrák-orosz hadseregben Ferencz császár és Sándor czár személyesen meg- jelentek. 1805 deczember 2-án — Napoleonnak franczia császárrá történt koronázása első évfordúlóján — Brünn közelében Austerlitznál csata vívatott, mely reggeli hét órakor kezdődött, mikor még a tájat sűrű, téli köd borítá,