Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

378 nem azért szép, mert messzire látni, hanem azért, mert a középtér igen festőien csoportosul és kedves változatosságú. Stájer részen egészen a Riegersburg melletti hegyekig látni, magyar részen a Fertő taván is túl, ausztriai részen pedig látni a Wechselt és környékét meg a Bucklige JVe/tct egészen. A Traisen területén ismét az Alpesalji vidék mészövében vagyunk, a melyet a Pütten mellett elhagytunk. Mint a szomszéd Schwarza környékén a Schneeberg és a Rax magas csúcsai adják meg a vidék jellegét: úgy itt a völgy legfelső részében a nehezen megmászható Gippel (1.667 méter) és a magasabb, de kevésbbé meredek Göller (1.761 méter) és a kettőt összekapcsoló oromzatos magaslatok, a völgy középső fokán pedig a róluk nyíló szép kilátásért sűrűn látogatott Brennalpe (1.141 méter) és Reisalpe (1.398 méter) meg az előttük fekvő hegycsoportok azok, melyek az egészet hegységi vidékké teszik. Egészben véve vonzó tájkép tárul itt föl előttünk, pedig egyes meredek hegyoldalai és hasadékszerű völgyszorosai össze-vissza- szakadozottak; részint kétségtelenül azért barátságos e táj, mert nemcsak a fővölgyben, hanem még a források völgyeiben is sűrű népesség lakik, részint talán azért is, mert régi idők óta élénk munkásságot fejtenek ki ' a számos fémműhelyekben, melyek némelyike igen jelentékeny. Ugyanis a Traisen felső környéke, valamint az Erlaf és az Ybbs jelölik azt a történeti nevezetességű vidéket, a melyet a vas földolgozása és forgalomba hozása miatt régente Eisenwurzenndk. neveztek. Ott, a hol a Traisen két forráspatakja, jobbról a Hohcnberger- vagy Unrecht-Traisen, balról a Türnitzer-Traisen egyesül, a vidék hegységi jelleme, legalább a völgy baloldalán, megszűnik; de még itt is kies, válto- zatos jelenségektől élénk tájkép tárúl föl szemünk előtt. A hegység teljes szépsége azonban a folyó forrásvidékén fejlődik ki, kivált az Unrecht-Traisen lépcsőzetesen emelkedő felső völgyében, a hol St.-Agyd régi iparos mező- város és környéke van, a régi Iíohenberg omladozó fellegváránál, melynek közelében oly pompás kilátóhelyek vannak (Brennalpe, Reisalpe); így a Türnitzer-Traisen felső völgyében is, csakhogy itt a természet néha talán komorabb, valamint hogy Türnitz ó kinézésű mezővárosa is komolyabb hangúlatba ejt e hegységi magányban. Azonban a két említett forráspatak közének páratlanúl sajátszerű tájképi jelleme van. Patakjainak és vízereinek sokfelé ágazó hálózatában az erdőséges tetőkön csak szétszórt magános majorságok vannak, összefüggő helység nincs. A ki a Türnitzer-Hoger