Seite - 383 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

383 havas hegyektől szegélyezett medenczében van az Alpesalji vidéknek leg- nagyobb hegységi tava. A legalsó ez azon három tó közül, melyeket a Seebach a Diirnsteintol (1.877 méter) lépcsőzetesen ereszkedő útján képez, melyek mindegyikén keresztül foly. A körülbelül 1.644 méter hosszú, 491 méter széles és átlag 94 méter mély Lunzi tó környékének hangúlata komor, mert nagyrészt sötét erdőségű hegyek környezik, hátterében két kopár havastető emelkedik, a Hetzkogl (1.581 méter) és a Scheiblingstein (1.629 méter); víztükre rendesen sötétzöld és partjai igen elhagyottak. A lunzi tó. Keleti végén a magános Seehof csak fokozza e komor hangúlatot. Mégis tagadhatatlanúl szép tájképi látvány e tó. Nemes halakban, nevezetesen lazaezokban és galóczákban való bővelködése régente közmondásos volt, és Gaming karthausi szerzetesei, a kiknek tilos volt húsételt enniök, jól tudták, hogy testi szükségleteik szempontjából milyen becses éléskamra e tó. A Seebach a tó nyugati végén foly belőle ki és Lunznál ömlik az Oisba — mely névvel az Ybbs felső részét illetik. A Lunztól Göstlingbe vezető útban az Ybbsnek egy másik mellék- patakja az Alpesalji vidék egyik legnagyobbszerű völgyét, a Steinbachthalt tárja föl előttünk. A patak mentén fölfelé néhány parasztkunyhó és malom mellett az út egy völgyszoroshoz vezet, melynek toronymagasságú, előre-