Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

384 dűlő sziklafalak között csak a tajtékzó víznek jut hely. Egy vasrúdakon függő ingó híd vezet át fölötte. E szoros mögött — melynek „die Noth" a neve — a völgy kitágúl és sok érdekes jelenséget, sötétlő erdőket, zöld mezőket, festői sziklacsoportokat és tajtékzó hegyi patakokat tár elénk. De legnagyobbszerű része a völgynek a háttere — „der Kessel" —, a hol a Dürnstein, Wandegg (1.469 méter) és Kösslberg (1.668 méter) nyúlvá- nyainak meredek, sárgásfehér sziklafalai kerítik félkörben a völgyfenéket és Hollenstein az Ybbs mellett. a sziklafalakról alázuhanó patakok egyesítik habzó vizüket a Steinbachéval. Ez érdekes látványt magános kunyhók, szénégetőtanyák és a leúsztatott fának épített gyűjtők képe egészíti ki. A felső Ybbs völgyének alábbi részében Göstlig, St.-Georgen am Reuth, Hollenstein, Opponitz és Waidhofen — e régi, történeti nevezetességű város itt az Alpesalji vidéknek a végét jelöli — környéke szebbnél szebb tájképeket tár elénk, a melyek külön-külön jellegűek, a szerint, a mint az ide eső havastetők csoportjai más-más helyzetűek s más-más alakúak, mint délen a sajátszerűen hosszan nyúló Königsberg (legmagasabb része 1.451 méter), nyugaton pedig az Enns völgyéből ide tekintő havasok.