Seite - 385 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

385 A jelenségek e sorozatában a legkedvesebb kép, a melyhez a többi közül talán egy sem hasonlítható, Gross-Hollenstein falva az Ybbs mellett, és ragyogó zöld rétjei, idylli házcsoportja s az egészszel összhangban egy halom tetejére épített temploma. Hollenstein tőszomszédságában e kedves képnek hatásos ellentétét képezi az oda nyíló Hammerbachthal. A Hammcr- bach mentén fölfelé néhány vasgyárat érint az út. A hol a völgy — a Voralpe és a Königsberg között — összeszorúl, változatos tájképek tárúlnak föl előttünk. Itt egy hegyi patak tajtékozva zuhan alá a magasságból, ott egy vad sikátor sötétlik elénk; majd sűrű bozótból magasra emelkedik egy-egy kőszál, majd szédítő magasságból furcsa alakú mész-sziklafal tekint le ránk, melyet szakadékai valami váromladékhoz tesznek hasonlóvá. A tetők között kitágul a völgy és a terjedelmes hegyi legelőkön barátságos havasi kunyhók köszöntenek bennünket. Az Erdovidék. A cseh-morva dombvidék déli lejtő fokától a Greini Erdő hegyhátja vonúl délkeletre; ez számos kúpjai miatt hegységszerű emelkedés és foko- zatosan, mélyen kivájt völgyekkel ereszkedik a Dunához. Fokozatai közül a Burgsteinwald 1.012 méter, az Ybbstől éjszakra fekvő Paulstein pedig 1.060 méter magasságra emelkedik; a Melkkcl szemben levő s 959 méter magas Jauerling képezi e hegyvonalnak a keleti végét. A fels'ó Mannharts- Viertel-1, vagy úgy nevezett Erdővidéket (Wald- viertel), a melyet éjszaknyugaton a cseh-morva hegysor ágazatai és az Ispcr határolnak, egészen a Dunáig hullámosan vonúló havasalji hegyek ágazzák be, melyeknek lejtőin, völgyteknőiben és völgybarázdáiban érdekes tájképek tárúlnak föl előttünk. „Isperthal" névvel azt a területet jelölik, melynek keleti sarkköve a Jauerling, a Wcitenthal felé meredeken, St.-Geor- gen, Emmersdorf és Grimsing felé menedékesen, Aggsbachnál nagy eséssel, a „Spitzergrabentt-ban pedig hirtelenül hanyatlik alá. A nyugati sarkkövet a „Daxu és a „Gloxer mit der Naseu képezi Nöchlingen túl addig, a hol az Isper a Dunába szakad. Laimbachtól Altenmarkt felé déli irányban vonúl az Ostrong és a Mandelhupj\ melyek keleti ágazatai a Weiten jobb partjánál a Hötzinggel fejezik be e hegylánczot. Éjszakra Gutcnbrunnál a Wtinsbergi Erdd nevű hegyben emelkedik az erdős vidék legmagasabbra; az uralkodik a körülötte levő összes középhegységi tetők fölött, melyeket o. 49