Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

386 csaknem kivétel nélkül erdó borít egészen a csúcsukig; míg tisztásaikat rétek képezik; egészen kopár hely csak itt-ott van rajtuk. E hegysorok lejtője a Duna felé a nyugati határtól kezdve egészen Persenbeugig meredek; csak a „böse Beuge" az egyetlen lapályos part egészen Gottsdorfig, de onnan kezdve megint meredekűlnek a lejtők és Aggsbachtól Spitzig mindenütt sziklák, hasadékok és fokozatos szőlőhegyek mutatkoznak. Magánál az Ispernél és mellékpatakjainál csak itt-ott meredek a hegység, többnyire keskeny szelíd gerinczekkel hullámzik föl-alá; Martins- bergnéla Weinsbergi Erdő felé és az aljban Artstetten felé hegyhátakká lapúl. Nem tekintve a Duna nagy völgyvonalát, mely az Isper vidékének a déli alapja, e vidéket egy völgy vágja keresztül, mely a tartományi határtól nem messze Pischingnél kezdődik, az Ostrong mellett Pöggstall és Streit- wiese felé vonúl, a Jauerling tövében a „Blutergraben"-en vonúl keresztül és végre a „Spitzergraben"-ba torkollik. E tíz óra járásnyi völgy vonalból nyugaton az Isper torkolatától kiindúló mellékvölgy ágazik ki föl egészen Pischingig, keleten pedig egy másik völgy Moostól Weiten, Eitenthal és Leiben felé le egészen Weiteneggig. A kisebb völgyek vagy „árkok" közül, melyeken a völgyek sajátszerű kedves kiessége ömlik el, még a Würnsdorf melletti Höllvölgyet, az Eichen- völgyet és tovább éjszakra a höllenhofi, ötzbachi és rannai völgyet említjük. Igen meglepő tájképi hatásuk van a Dunára nyíló völgy torkolatoknak; mindeniknél egy klastrom, kastély vagy falu van a folyam partján. Az Ispervidékről azt mondják, hogy zord és barátságtalan, s éjszaki részéről nem is egészen ok nélkül; ezzel azonban még sincs igazolva az a régebbi gúnyos mellékneve, hogy „Osztrák Szibéria", mert itt már el lehetne szenvedni egy kis számkivetést. A déli részt azonban nem illeti a zordonság híre, csak az erdőséges éjszaki részt és a mély völgyeket, melyekben a patakok gránitba vájták medrüket. Itt néha a tenyészet négy héttel is megkésik és megesik, hogy egy-egy „kemény" évben, rendesen mikor csípős keleti szél fúj, még júliusban is fűteni kell a szobát. Az Isper völgy éjszaki részének komor színét az erdők és lápok párá- zatai meg a felhők „ködlései" (Höhenrauch) okozzák, melyeken néha hetekig, sőt hónapokig sem bír áttörni a napsugár. A köd kellemetlensége még nem volna nagy baj, ha az erdőkben nagy károkat nem okozna. A Greini Erdőnek folytatása a Weinsbergi Erdő, mely a bőséges csapa- dékok következtében tele van forrásokkal; ezek vizei messzire szétfutnak