Seite - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

393 épülhetett, a melyek egy keskeny ösvényen közlekednek egymással. A völgy mélyéből azonban a jobb parton az erdőből egy függőleges oldalú szirt mered föl, a melyről a Hoyos gróf által helyreállított Rosenburg fokai, könyöklői, erkélyei és tornyai tekintenek alá. Gars mezőváros és várkastély a Kampvölgy legszebb részében van, a mely itt a rossz időjárás ellen védettebb, mint bárhol egyebütt; méltán van tehát az a híre, hogy igen egészséges kis hely. Régi gót plébánia- temploma a XII. századból való, a mellette levő rotunda pedig Nagy Károly korából. E templomtól lehet följutni Gars váromladékához. Gars urainak neve már 1170-ben, a garsi várgrófok neve pedig 1256-ban fordúl elő; rokonságban voltak az ország legelőkelőbb főúri családaival. Gobelsburg-tói éjszaknyugatra haladva a szőlőktől környezett Langen- loishoz juthatnánk és innen csakhamar kiérnénk Kremshez. Grafenegg-nél, Breuner gróf pompás várkastélyánál, a melyben igen becses műkincsek vannak, a Kamp völgyéből már kiléptünk s ime egészen a Duna berkei mellett vagyunk. Végig jártuk e völgyet, a melyet eddig nem méltattak eléggé és a melynek egész mentében Zwettltől le Schön- bergig föltárúló tájképei nem oly nagyszerűek ugyan, mint az osztrák birodalom alpesi tartományainak tájképei, de nem kevésbbé érdekesek már azért is, mert eseményekben dús történet árasztja rájuk fényét és a Kamp- völgy lépten-nyomon nagy múltra emlékeztet bennünket. E völgyben a természet és a történet kétszeres varázsának aranyos bilincsébe jutunk, melyet nem örömest rázunk le magunkról. A Krems is a Weinsbergi Erdőben ered a Kamp forrásai közelében; Ottenschlag és Kirchschlag felől gyors eséssel folyik Hartenstein várkastély felé, azután a nagy Kremsszel egyesül. Traunsteintól, a hol forrása fakad, éjszakkelet felé indul és csak a Dunába ömlése előtt válik iránya délkeletivé, miután már majd nyolcz mérföldnyi útat tett meg. Azon út kezdete fölött, a mely Krems városától balra a Kremsvölgybe vezet, sziklák tornyosúlnak, a melyeken a felső város épúlt; azon túl az út szőlővel beültetett domboldalak között, az úgy nevezett Jezsúita-kert mellett halad el, a mely épen oly hosszú, mint Sz.-Péter temploma Rómában; azután nagy gyári épületeket érintve Rehberg helységhez és várromjához ér, a mely egészen össze van omolva és érdektelen. Sokkal érdekesebbek ott, a hol a szőlőtermelés a Krems jobb partján az erdőművelésnek engedi át a tért, egy XIII. századbeli dominikánus o. 50