Seite - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

Elértük Ybbs városát, a rómaiak ad pontem Ises nevű állomását, a mely lefelé jövet már messziről is jó ideig úgy látszik, mintha egészen közel volna. Nem látszik rajta, milyen régi város, mert sokszor pusztította a tűz, legújabban 1868-ban. A folyam, melyet sziklás jobb partja délkeleti irányából éjszaki irányba terel, az „Ybbser Scheibe" kanyarúlatában egy lapályt képez Sausenstein hajdani cziszterczita kolostorával, s most megint keletre fordúlva, hegyek közé kell szorúlnia, míg Marbach\\oz, a fölötte levő búcsújáró helyhez Maria Taferl\\oz és Krummnussbaumhoz nem ér. Az Ybbsnél kezdődő kanyarúlat következtében a magas fekvésű búcsújáró hely, mint valami mozgó kép, újra meg újra előtűnik. Most Pöchlarnhoz érünk, a Nibelung-ének „Bechelaren"-jához, a hol Rüdiger őrgróf egy tágas palotában lakott, „a mely alatt a Duna hullámai folytak", és szállást adott a „jó leventéknek", a kik „a hunokhoz mentek". Ma nyoma sincsen a hőskölteményben magasztalt úri laknak; Pöchlarn legrégibb emlékei is csak a XIV. századból valók. A római uralom emlékeit talán a folyam medrében kellene keresnünk, a hol az első noricumi legio hajói úsztak, és künn Harlanden faluban, a hol a legelső római telep volt. Pöchlarn városára a monda és a történet egyiránt maradandó varázst áraszt. A mint tovább haladunk lefelé, pompás és kies folyami tájképek valódi gyöngysora fejlődik ki előttünk, melyet nem győzünk nézni, gyors válto- zatosságától szinte elfárad a szemünk. Artstetten várkastélya, Weitenegg romjai, Lubereck várkastély és Emmersdorf\ mely mezővárosnak a czíme- rében vörös alapon egy kerekes kút s annak lánczán két veder van, a háttérben a jauerling (Mons ahornica) sorban követik egymást a bal parton és vonzó hatást hagynak hátra lelkünkben. Emmersdorftól egy fél órányira van Gosam (Gosheim, Gottesheim), a hol egy sziklakúpon áll az ősrégi Pancratius-kápolna, melyben az oltár mensája egy római síremlék. Itt van a Nibelung-ének „Medelike"-je, ad muros római állomás, továbbá Namare, Géza fejedelem vára, melyet az első Babenbergi foglalt el és az Ostmark őrgrófságnak székhelyévé tett, Melk érdekes benczés apát- sága. Eredetileg Fönséges Lipót egy nemesi káptalan számára alapította, de 1089-ben a benczések kapták meg; maga Melk tizenegy Babenberginek volt a székhelye, míg negyedik Lipót a Leopoldsberget nem választotta székhelyéül. A templom és a klastrom nem régi épületek, a XVIII. század elejéről valók. Melknek és környékének festői fekvése legszebben a klastrom