Seite - 412 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

Alpesen kivüli medencz/nek mondják. Az alpesi medencze mivolta s külö- nösen alakja szerint olyan, mint valami öböl, mint valami nagy víztömegnek a száraz földbe való behajlása, bekanyarodása. Hogy keletkezett a Bécsi medencze? — Az e kérdésre adott felelet egyúttal a szomszéd területek geologiai történetét is elmondja. Európa térképére tekintve, bizonyára a hegyek ama nagyszerű tömegei ötlenek mindenkinek legelőször szemébe, melyek Svájcztól kezdve Felső-Ausztrián és Stirián át egész Bécs kapujáig terjednek. Az Alpesek lánczai ezek. Számos, szabályszerűen vonúló kőzet-övek alkotják őket. E kőzet-övek közúl a középső, a kristályos középponti öv, kiválóan gnájszból és csillámpalából áll, melyet mind éjszakon, mind délen páros vonalú sorokban őspalák és ősmészkövek, majd fiatalabb mészkövek és még fiatalabb homokkövek kisérnek. Ezek képezik az alpesi medenczében a harmadkori tenger régi partjait s ezeknek közelebbről való megvizsgálásuk szolgáltatja azokat a fontos adatokat, melyek e medencze keletkezésének megértésére vezetnek. A legrégibb hegy alkotó kőzetek, melyekkel a Bécsi medencze szegé- lyében találkozunk, részben olyanok, melyekben nincsen kövület (őskori, élet nélkül való, vagy azoi képződmények), részben olyan tömeges és palás kőzetek, melyek a legrégibb állatok és növények kövült maradványait rejtik magukban (elsőkori vagy palaeozooi képződmények). E képződmények az Alpesek középponti lánczához tartoznak és Stiriából a Wechselen, meg a Semeringen átcsapva, a Rozália- és a Lajta-hegység által kapcsolatba lépnek a Kis-Kárpátoknak velők egykorú tömegével, a hegységnek mintegy szilárd tengelyét képezve, a melyre a fiatalabb tengeri képződmények rátele- pedhettek. Abban az őskori tengerágban tehát, mely az Alpesek eme középponti része és Csehországnak gránitból meg gnájszból álló ős-kristályos hegy- tömege között hullámzott, legelőször is hatalmas mésztömegek rakódtak le, melyeknek legeslegnagyobb része a Föld életének középkorához (a másod- vagy mesozooi korszakhoz), a triász- és a rháti képlethez vagy formáczióhoz tartozik. Ezekből a formácziókból épültek fel a Schneeberg, a Rax- és a Schnee- alpe meg nyugati szomszédjaik mész-óriásai, melyek déli lejtői meredek falú szakadékokkal emelkednek a régibb palák öve fölött, az éjszakról határos lánczok és hegyvonúlatok pedig magasságukban és tömegükben fokozatosan csökkennek. Abban a vonalban, melyet megközelítőleg St.-Veit, Kalksburg,