Seite - 415 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

meszet és czementet ássanak, több kőbányával tárták fel; de még világo- sabban ismerhetők fel e változások azon üledékek eloszlásában, melyek a felső júra- és a kréta-korszakhoz tartoznak. Azok a mésztömegek, melyek a középponti lánezra rá- és mellétele- pedtek, lassanként emelkedtek és a tengerszorost, mely az Alpesek és a cseh szárazföld között volt, megszűkitették. Az ez időtől fogva lerakódott anyagon meglátszik a bekövetkezett nagy változás, mely különösen márgás A Kaiserbrunnen. s végre tisztán homokos tulajdonságában van kifejezve. Evvel meg voltak adva azon külső alpesi mellék-öv keletkezésének a feltételei, melyet a bécsi homokkő övének neveztünk. A bécsi homokkő öve korára nézve a másod (mesozooi) kor legfiatalabb korszakához, vagyis a krétakorszakhoz, részben pedig egy még fiatalabb (régi harmadkori) korszakhoz tartozik. Bécsi homok- kőből és az ezt kisérő márgákból épült fel a Hermannskogel\ a Kahlenberg és a Leopoldsberg, s területébe esik a Wien folyó egész vidéke. Sievering, Grinzing nagy kőbányáiban, a Duna völgyének oldalán Nuszdorftól fel egész Greifenstein és St.-Andráig ezt a követ fejtik. Ez a kő az különösen, melyet a Duna szabályozásánál alkalmaztak, és ez az, melyet újabb időben nagy