Seite - 419 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

41J) találván Brodersdorf, Mannersdorf és Deutsch-Altenburg meleg kénes forrá- sait és a Lajtha-hegység kőzeteiben a tiszta kén kivirágzását is. Ugy látszik, hogy a mondott sülyedés alkotta mélyedést kezdetben hosszú időn át a belégyúlt édes víz töltötte be, melynek partjain igen gazdag növényzet fejlődött és dús erdőket alkotott. Ezen erdők növényzetének maradványai a környék számos, bányá- szatra érdemes, nagyobb részt már ki is aknázott széntelepében — Jauling- wiese St.-Veit mellett a Triestingnél, Leiding, Schauerleiten, Hart Gloggnitz mellett — maradtak meg számunkra, hogy világos bizonyítványai legyenek amaz ősidők növényéletének. Gazdag volt az állatélet is ezekben az erdőkben s különféle vastag- ború fajok, nevezetesen óriási masztodonok, tapirok s más efféle, mai nap teljesen kihalt emlős állatok népesítették a rég mult időben a napjainkban jól ismert térségeket. Erre az aránylag rövid ideig tartó állapotra, a talajnak tovább való sülyedése folytán, az az állapot következett, hogy a medenczébe belé nyo- múlt a középeurópai nagy mioczén-tenger vize s megadta a föltételeket ama gyönyörű tájék fölépülésére, melyet mai nap Bécsi medenczének nevezünk. Ha e területnek egyik legszebb kilátást nyújtó pontjáról, az 1523 méter magas Sonnenwendsteinról széttekintünk a környező Alpesekre s végig- nézünk Gloggnitzon túl a még mind tovább terjedő síkságon, elénk tárúl a talajnak egész története, mintha csak egy képben volna kifejezve. A pala- övhöz tartozó régi mészkő csúcsán állva, látjuk, a mint délen és keleten a középponti láncz gnájsz- és csillám-pala alkotta hegyei elénk tárúlnak, éjszakon és éjszaknyugaton pedig, elválasztva szürke és zöld palák alkotta széles szalaggal, melyhez a Semering területe tartozik, a Schneeberg, a Rax- és Schneealpe, odább a Hochschwab s még tovább az ötscher emel- kedik méltóságos pompájában. Távol, igen távol a síkságon, jó messzelátóval észrevehetjük a szemhatáron a homokkő partvonalait, Gloggnitz mellett közvetlenül pedig a harmadkori képződmények kezdetét látjuk. E képződmények története a következő : Mikor a talaj sülyedése lassan mindig jobban-jobban előrehaladt és evvel kapcsolatosan egész hegyek beszakadoztak és összeomlottak, kezdetben nem rohamosan, nem a gát áttörésével összehasonlítható módon, hanem csak egyesével tódultak be a sós hullámok a mélyedésbe, lassanként tovább 53*