Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

emelet44 néven szoktuk összefoglalni. E tenger keletkezésének okául azt tartják, hogy a Bécsi medenczének a Földközi-tengerrel való összeköttetése teljesen megszűnt, vagy igen csekély részben maradt meg, hogy tőle elszi- getelődött és sótartalma csökkent. Az állatvilág most feltűnően szegényebb lett; egyes új alakok tele- pedtek le; az egyedek száma rendkívül szaporodott, de a fajok száma csekély volt. Különben a parti és síktengeri képződmények zavartalanúl tovább folytatódtak, csak a bennök foglalt emlék-érmek, a kövületek változtak. Az atzgersdorfi és a török sánczról való kőzetek, a nuszdorfi és hernalsi tályagok, melyek mint építő anyagok ismeretesek, a szármát emelethez tartoznak. És még egy harmadik igen mélyre ható változást kell jeleznünk a Bécsi medenczében. A folyók édes vize felülkerekedik; a tenger feneke, szilárd anyagokkal feltöltve, emelkedik; a tenger kiszorúl, a partvonal sülyed, a sótartalom egyre csökken és a mészkövekben a partszélen, meg a mélységek tályagában új, egészen más állatvilág jelenik meg; ez a „Congeria-44 vagy „inzersdorfi emelet44, a melyen helyenként vastag kavicsréteg, egy éjszak- nyugatról jövő folyó hordaléka, a harmadkori belvedere-kavics terűi el. Kristályos kőzetek széttördelődéséből származik ez s majdnem teljesen kovarcz-görgetegekből (kavicsokból) áll. Schönbrunn, a maga gyöngyörű parkjával, számba nem véve a dilu- viális lerakodás vékony rétegét, egészen ezen az emeleten, a Belvedere-