Seite - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

sábói és szétmorzsolásából termékeny anyag keletkezett, t. i. a diluviumi agyag, vagy lösz, mely a víztói és széltói elvitetve, a talajt nagy terüle- teken áldáshozóvá változtatta. Bécsnek egy része, valamint nyugatra fekvő előhelységei valamennyien lösztalajon állanak, s a Morva-mező is a lösznek köszönheti termékeny voltát. A diluviumi hordalékban nem ritkán találtatnak a harmadkori lerako- dásokból való kövületek, simára csiszolva, meggömbölyítve; ez pedig arra Weidau erdészlak. vall, hogy képződésük után a harmadkori üledékek is ismételve meg lőnek bolygatva s anyaguk a benne levő kövületekkel együtt, a jég és a víz útján, más helyeken rakódott le. Diluviumi talajon, az Eichkogellel épen szemben, fekszik Laxenburg, gyönyörű régi várával zöld tükrű víz közepette. Százados fáival, ligeteivel, ábrándos berkeivel, csalitjaival és cserjéivel oázisnak látszik messziről az egyhangú mezőkön, melyek körülte fekszenek. Nem messze tőle van egy másik oázis is, a szilfák és tölgyek alkotta fáczános, a Guntramsdorfi liget. Erdőnyilásain át szép kilátás esik a Schneeberg és a Hohe Wand párkány-