Seite - 429 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

A XIII. század elején keletkezett Erényes Lipótnak, az utolsó előtti babenbergi herczegnek gondoskodásából az első város a Steinfelden, melyet kezdetben új városnak, későbben pedig, nehéz időkben sok megpróbáltatást kiállván, ugyanolyan joggal hűséges városnak neveztek. Első sorban ennek is az volt a czélja, hogy a határt biztosítsa, de egyszersmind az is, hogy az új kereskedelmi útat, mely az Adria partjairól az Alpeseken, a Semeringen át a Dunához vezetett, védelmezze. VI. Károly császár, nevezetesen pedig a tartományainak belső jólé- téről anyai módon gondoskodó leánya, Mária Terézia idejében kezdődnek a nagyobb iparvállalatok a Bécsi medencze területén, valamint a behatóbb intézkedések a Steinfelden való főldmívelés emelésére, mely talajának ter- mészeténél fogva nagyon csökönyös volt az ember törekvéseivel szemben. A fém- és szövő-iparczikkek nagy gyárainak alapítása a Schwarza, Pütten, Lajta és Fischa mellett, a Piesting, Triesting és Schwechat völgyében, valamint Theresienfeld földmíves-gyarmat felállítása és a Steinfeld egy részének fekete-fenyővel való erdősítése az ő idejébe esik. Mai nap egész úthálózatok szelik keresztűl-kasúl az Alpesek és a Duna közt elterülő síkságot, összekötvén a virágzó helységeket egymással és a székvárossal. A vas sínek győzedelmesen nyomúlnak be a párkányhegység völgyeinek egész belsejébe és a gőzparipa, valamint az elektrotechnika legiijabb sarjadéka, soha nem sejtett fokban mozdítja elő az életet és a forgalmat. A hazai technika dicsőségét hirdetve, csodálatos műépítmé- nyeken emelkedik Stiria zöld hegyoldalai felől az összekötő vas-szalag, a semeringi vasút, a Bécsi medencze felé, s egy ezzel egyrangú másik mestermű, a Ferencz Jőzsef-forrás vízvezetéke, a Schneeberg áldásosztó nymphája előtt nyitja meg Bécs kapuit. A Morva-mezö (Marchfeld). Ott, a hol a Duna a Kahlenberg és a Bisamberg közt a szorosból kilép, a folyam mindkét oldalán tetemes síkság terűi: jobbról az úgy nevezett Bécsi medencze azon elébe települt dombok sorával, melyeken Bécs főváros fekszik előhelységeivel együtt, balról pedig a Dunától mindjárt lapályosan tova terjedő Morva-mező, mely nevét a rajta éjszakról délre végig futó folyótól kapta.