Seite - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

4 Fel kell azonban még egy nevezetességet említenünk, még pedig a legnagyobbat, melyben a Morva-mező a tartomány valamennyi más vidékét felülmúlja, s nem mondhatjuk róla, hogy a lakosoknak javukra szolgálna. A háború általában rettenetes csapás s a népektől való elhárítása a legnagyobb kitüntetésre érdemes. Borzalmai azonban sehol sem rette- netesebbek, mint ott, a hol a küzdő hatalmak egymásra csapnak és a győzedelem pálmájáért öldöklő harezban viaskodnak. A Morva-mező hír- nevéhez, ha nem is irigylésre méltó dicsőségéhez tartozik, hogy síkján annyi döntő csatát vívtak, mint hasonló csekély térségen sehol másutt. A történet előtti időket itt fel se hozzuk, bár nem hiányzanak a jelek arra nézve sem, hogy a népek fontos ügyei akkor is gyakran találták a Morva-mezőn véres megoldásukat, valamint az is majdnem bizonyos, hogy a római légiókat a Morva-mezőn tették tönkre a quadok, mielőtt Carnuntum feldúlásához kezdtek (375). A germán quadok voltak nemcsak a Morva- mezőnek, hanem a Duna bal partján az egész országnak is urai. Attól az időtől, mikor Ausztria egy nagyobb tartománycsoportnak volt fontos tagja, egész a mi századunkig, a következő nevezetesebb csaták említendők fel a Morva - mezőről: a Groiszenbrunn melletti ütközet (1260 július 12-ikén), a melyben Ottokár cseh király visszanyerte Stiriát Béla magyar királytól; a Weidenbach melletti csata (1278 augusztus 26-ikán), melyben ugyanaz az Ottokár király Habsburgi Rudolffal küzdve, megveretett és életét vesztette; az Aspern melletti ütközet (1809 május 21 és 2 2-ikén), melyben Ausztria az első érzékeny csapást mérte I. Napoleon kényuralmára; és a Wagram melletti ütközet (1809 július 4. és 5-ikén), melyben az osztrák hadsereg ugyanolyan hősiességgel, de balszerencsével harczolt ugyanazon kényúr ellen.