Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

484 góczpontján, Cetium-ban (St.-Pölten), mely már abban az időben, a mikor Carnuntum, helyhatósági önkormányzatot kapott decuriókkal, duumvirekkel, aedilisekkel, quaestorokkal és augurokkal; sőt volt benne egy Herculesröl és egy Dianáról nevezett collegium is (mely ez istenségek tisztelőiből alakúit), valamint egy collegium fabrum is, mely egy adománygyűjtés útján megújított templomot Marcus Aurelius császárnak (169—180) ajánlott föl. Úgy látszik azonban, hogy itt, ámbár Cetium kerülete a Bécsi-Erdő fölött elterülő egykori negyeddel egybe esett, a római élet, daczára nagy kiter- jedésének, nem gyakorolt oly kizárólagos uralmat, mint Carnuntumban vagy Vindobonában, hanem hogy volt itt egy elrómaiasodott erős noricumi elem is, mely a római mellett fönn tudta magát tartani. Sőt egy fogadalmi kő fölirata szerint Perwart tájékán még a belföldi hadisten, Marmogius tisztelete is fönnmaradt, holott a castellumok és polgári városok fogadalmi kövei általában csak a tábori élettel kapcsolatos római és keleti istenségek tiszteletéről emlékeznek. A római uralomnak e területen fönnállásáról fogadalmi köveken kivűl a császárok tiszteletére készült fölirások is tanúságot tesznek annyiban, a mennyiben a kaszárnyából kiinduló érintkezés a legfelsőbb hadúrral a római életnek egyik legkiválóbb jellemvonása. Carnuntumban több ily föliratos követ találtak és pedig Vespasianus és fiai (73), Trajanus (107), Septimius Severus (195), Caracalla (211) és Maximinus Trax (235—238) császárok neveivel, mely utóbbi név ki van a kövön törülve, minthogy a császár emléke, Aquileja előtt történt halála után, senatusi határozattal megsemmisíttetett. Az inzersdorfi mérföldköveken is láthatni Gallienus (260—268) nevén ejtett ilyen törléseket. Bécsben is találtak emlékköveket és pedig egy Trajanusnak (105—106), egy Septimius Severusnak és Cara- callának (198 körűi) szenteltet, nemkülönben egy fogadalmi követ egy meg nem nevezett császárnak (talán Marcus Aureliusnak) ajánlva. Feltűnő, hogy egynémely császárnak, mint Hadrianusnak, Antoninus Piusnak és Marcus Aureliusnak az ausztriai városokra fölötte fontos személyes látogatásai nincsenek ily föliratokban megörökítve, holott a legutóbb nevezett császár a markomannok elleni hadjárat idején több ízben is tartózkodott itt, önbirál- gatásának második könyvét Carnuntumban irá (azért nevezik iratait így: rá tv KaQrovVTU)) s 180-ban Vindobona mellett halt meg. Egy Mithras- emlék ellenben arról tanúskodik, hogy Carnuntumban a 307-ik év vége felé négy császár volt egyszerre, midőn Galerius az uralomról akkor már