Seite - 485 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

485 lemondott Diocletianus és Hcrculius jelenlétében Liciniust, a ki addig csak Caesar volt, Augustusnak kinevezte. Érdekes még Aistomodiusnak, „a ger- mánok királyának" sírköve is, mely Petronellben találtatott; ez a király, valamint két fivére a III. század elején, mint római polgárok élték le hátra lévő napjaikat az ottani polgári városban. Egyéb leletek, a mennyiben nem délről vagy valamely előhaladottabb provinciából hozattak be ide, hanem itt készültek, a határszéli római tele- pekkel mindenütt közös tipust mutatják: oly alkotások, melyek alapvoná- saikban a főváros mintái szerint, de provinciális korlátoltabb képességgel készültek. E leletek a két alsó polgári városból származnak s túlnyomólag a III. és IV. századból valók, mivelhogy a markomann háborúk borzasztó pusztítása, s a gazdagoknak a IV. század vége felé történt menekülése s Bronz-csésze domború ékítménynyel. Edényfedő bronzból. utóbb végkép Itáliába költözése jóformán mindent eltüntetett innen, a mi értékesebb dolog a régi jó időkben, a II. század békés korszakában itt alkot- tatott. A szobrászati művek közül első sorban két életnagyságú császárszobor említendő, mely a carnuntumi tábor praetoriumát díszítette s Elagabalus császárnak (218—222) tulajdoníttatik. Az, a melyik jobb karban maradt, gazdag szegélyzetü keleti díszruhában mutatja a császárt, karján egy kis fiút tartva; ugyanott találták Herkules szobrát, ki bunkósbotját egy bika- fejen nyugtatja; ez gondos kivitele által tűnik föl. A tábor melletti katona fürdőkből került egy szintén szépen készült Virtus legio?iis feje, melynek sisakja bástyakoronával és kis szarvakkal (katonai kitüntető jelvények) van ellátva. Ellenben a különféle alakú, csészét és bőségszarúját tartó gyermek- szobrok, melyekből hat példányt találtak, alsóbb rendű modoros munka. E szobrok, egy szintén Petronellben talált s bástyakoronával ellátott bronz-