Seite - 488 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

488 oldalán belevésett e föliratokkal: „ VivasíL meg „ Utere Félixu (Élj, — használd szerencsésen); egy Tullnban talált másik kapocs a már akkor kezdődő népvándorlásra jellemző vonásokat mutat. Végezetül emlékezzünk meg a pénz-leletekről, melyek, kivált a carnun- tumiak, az ottani gyűjteményekben oly gazdagon vannak képviselve, hogy teljes átnézeti képét nyújtják Alsó-Ausztria római korbeli egész forgalmának. E kép általánosságban nem különbözik a szomszéd országokétól. A leletek zöme a birodalmi érezpénzböl, a római császárok érmeinek csaknem meg- szakítás nélküli sorából áll. Ezek a pénzek, mint másutt, úgy itt is a II. századból az Antoninusok korából és a IV. századból, Nagy Constantinus és fiai idejéből fordúlnak elő a legnagyobb számmal. Jellemzi Carnuntum kereskedésének nagy régiségét, hogy ittSyrakusa városának autonom pénzei, az egyiptomi Ptolemaeusoknak a Krisztus előtti III. századból származó pénzei, továbbá félunciás rézpénzek vannak a római köztársaság denárai mellett képviselve. Ez utóbbiak a germánok földén is elöfordúlnak (Eichen- brunnban Laa mellett). A császári időbeli, önkormányzattal biró városok, mint Viminacium, Serdica, Philippopolis, Syedra (Ciliciában) és Berytus (Phoeniciában) egyes itt talált pénzeit a csapatok hozhatták ide messze útjaikból. A tömegesen előforduló érczpénzek közül legkésőbbiek a IV. szá- zad végéről valók, azonban szórványosan akadnak VI. századbeliek is. A Hausberg és a stillfriedi leletek.