Seite - 490 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

490 Erdő és az Alpesek félreeső vidékeire, hová a zordonság miatt ember addig ritkán vagy tán soha sem jutott el. Hogy ezt a nehéz művelődési munkát teljesíthessék, az egyház és a világi kormány szoros összeköttetésben álltak egymással. „A talaj meg- művelésének nehézsége mellett azonban a telepítés nem indulhatott ki beköltöző kisbirtokos parasztoktól, hanem egyházi testületektől vagy gazdag világiaktól, a kik jobbágyaikat és rabszolgáikat magokkal hozták, úgy, hogy itt már kezdettől fogva túlsúlyban volt a nagybirtok a szabad parasztokkal szemben." Mindenek előtt bajor püspökök: a salzburgi, passaui, regensburgi meg a freisingi, továbbá bajor kolostorok kaptak gazdag birtok adományokat. E mellett a régi római helyek: Ybbs, Pechlarn, Mautern, Traismauer, Tulln és mások körűi, a melyek több évszázad viharaiban elpusztultak, szintén mindig nagyobb köröket vont a friss polgárosítás. Szerzetesek és gazdasági tisztek, a kik függő viszonyban levő emberekkel a bajor jószágokról az Ostmarkba költöztek, erdőt irtottak és mocsáros területet szárítottak ki, vadon rengeteget gyümölcsöző talajjá változtattak, szántóföldet meg rétet műveltek, fakunyhókat meg őrházakat ácsoltak, a melyek körűi azután kis telepek, ezek körűi viszont lassankint nagyobb helységek keletkeztek. E mellett szárazon és vízen a legkülönbözőbb tárgyakkal való élénk kereskedelem fejlődött, s az urak udvarházaiban és majorjaiban munkások és mesteremberek már teljes működésben voltak. Szellemi élet, vagy némi arra vonatkozó hajlam csupán a főbb papságnál volt, vagy pedig a kolostorok csöndes, védő falai mögött, sőt ottan is csak egyesekben és szerényen, mert a komoly szerzetesek legelső gondja imára, térítésre meg munkára irányúit. A ki pedig közűlök a zárda falán át a nagy világba lépett ki, annak még kevésbbé lehetett a legkezdetlegesebb szellemi alkotásra is gondolnia, „mert a ki fél kezével az eke szarvát fogja, a másikkal kardja markolatját kénytelen tartani, annak nem marad keze a toll forgatásra s legfölebb egy-egy dal fakadhat néha szívéből". Az Ostmark későbbi sorsára válságos hatást gyakorolt Szvatopluk, a nagy-morva birodalom alapítója és királya. Iszonyatos küzdelmek után, melyeket e király Vilmos és Engilschalk őrgrófoknak a fiaival és pártfogó- jukkal, Arnulf bajor herczeggel folytatott, végre 884-ben Königstettenben békét kötött Vastag Károlylyal. De, mikor Arnulf maga lépett a frank királyi trónra, politikája kiválóan arra irányúit, hogy Nagy-Morvaországot