Seite - 491 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

491 megsemmisítse, miben hasznára váltak a magyaroknak ugyané birodalom ellen intézett támadásai. A nagy-morva birodalom 905-ben csakugyan megszűnt. A veszély, mely e részről a Károly-fclc Ostmarkot fenyegette, el volt ugyan hárítva, de új ellensége támadt a magyarokban, a kik azóta ismé- telten pusztítva törtek be Bajorországba, s 907 június 28-án egy bajor hadsereget a keleti országrészben ismeretlen helyen oly iszonyatosan meg- vertek, hogy számos egyházi és világi főúr holtteste borítá a csatatért. Az Ostmark egyelőre elveszett Németországra s csak a dunai partvidék járatlan hegységeiben maradtak meg német telepek a régibb, szláv falvak mellett. Ezek s a Duna mentén levő erődített véghelyek élték túl, habár igen sok szenvedés közt, félig romban és elpusztúlva ez időszakot. Végre I. Ottó királynak (955 augusztus 10) a Lech vizénél, Augsburg közelében aratott győ- zelme után a magyarok az Ostmarkból lassankint ismét kiszoríttattak. Ami területet karddal vissza- vívtak tőlük, az a Duna völgyében volt, a jobb parton Pechlarntól St.-Pöltenig, a balon Spitzig a Wachauban. E visszafoglalt területet újra egye- sítették a Traungauval s őrgrófsággá emelték, mely azonban sokban a bajor herczegségtől füg- gött. Első őrgrófúl a források Burckhardot említik. S z e n t L i p ö t ' 976-ban II. Ottó király ezt az Ostmarkot, a Donaugau hatalmas grófjának, a Babenbergi házból származó Lipótnak adományozta jutalmúl azon hú szolgálatokért, melyeket neki a korona és a birodalom ellen fölzendült Henrik bajor herczeggel szemben tett. Lipóttal a családjából való azon fejedelmek hosszú sora kerúlt az Ostmark élére, a kik azt nemcsak bővítették és ellenséges szomszédok ellen vitézül megvédték, hanem bölcsen is kormányozták, jól igazgatták, egyszersmind élénk érzéket tanúsítottak a művelődés iránt úgy, hogy egykorú krónikások a legnagyobb dicsérettel emlegetik őket. Az első három Babenbergi az éjszak és kelet felől jövő pusztító betörések visszautasítása mellett legfőbb gondoskodását a határ- kerület kiterjesztésére irányozta. I. Lipót őrgróf a magyarokat egész a Bécsi-Erdőig visszavetette. Fiának, I. vagy Erős Henriknek, ki alatt egyik 996-ban kelt okirat használta első ízben az „Osterrichi" vagyis keleti ország (Ostreich, Österreich) nevet az Ostmark azon részének megjelölésére, a mely 62*