Seite - 493 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

493 egészen elpusztult; csak Eigilbert passaui püspök újította meg 1040-ben s látta el gazdag adománynyal. Akkor keletkezett az crlai apácza-zárda s az ardaggeri világi kanonokság is. Világi főurak, legelöl magok az őrgrófok ép ily kiválóan részt vettek a polgárosítás fejlesztésében, mely hogy minő sebes haladásokat tett, mutatja a sok folyó-, rét-, hegység- és tájnév, a melyek az akkori ajándékozó vagy adománylevelekben fölmerültek. A trónviszályok közben a magyarok gyak- ran betörtek, falvakat és tanyákat felgyújtottak, lakosaikat megölték vagy Pütten a jelenkorban. fogságra hurczolták ugyan, de maga az Ostmark keleti határát illetőleg sértetlen maradt. Amaz időben, mikor az ilyen betörés alkalmával (1042) romba dőlt Hainburg vára és városa a magyarok ismételt támadásai daczára újra fölépíttetett, épült a Lajta síkságán messzire uralkodó ormon Pütten vára is, a pütteni grófság, sőt az egész ország erős védbástyája. Minthogy a magyarok és III. Henrik császár közt 1043-ban kötött békeszerződés Magyarország felé a Morva s a Lajta folyókat tűzte ki az Ostmark határaúl, területének alakúlata végkép megállapíttatott, s ezzel a Babenbergi őrgrófok első nagy feladata is megoldást nyert. Ez időtől kezdve az őrgrófok inkább Németország ügyeivel, főleg a Staufiaknak