Seite - 496 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

496 Ausztria hcrczegség elsó nagyobbodása Styria megszerzésével történt V. Lipót alatt, a ki azt VI. Ottokártól, a Traungau utolsó grófjától szerzé meg. A szerződési okmány az Enns melletti Szent György hegyen 1186 augusztus 17-én kelt, az adományozás pedig 1192 május 24-én történt. V. Lipótnak a fiával, a „dicső44 VI. Lipót herczeggel, kezdődött a Babenbergi uralkodók legfényesebb és legünnepeltebb ideje. VI. Lipót műveltség, szellem és ékesszólás, valamint nemes jellem tekintetében kitűnő egyéniség levén, minden rendnél, kivált pedig a polgárságnál legfőbb tisz- teletnek és szeretetnek örvendett. Bécsben fényes udvart tartott, hol az ország nemes urai, költők és lantosok jártak ki s be. E mellett Lipót hősiesen harczolt a szent földön és Spanyolországban a hitetlenekkel. Ausztria anyagi lendületével és szellemi virágzásával, valamint a saját házának öregbedő hatalmával és tekintélyével összhangban Lipót külön országos püspökséget akart Bécsben alapítani. III. Incze pápa az 1207-ben és 1208-ban folytatott tárgyalásokat eleintén kedvezően fogadta. Később azonban valószínűleg Manegold passaui püspök ellenmondása meghiúsította e tervet. A „harezos44 II. Frigyes herczeg, uralkodása, atyjának vidám, boldog éveihez képest mozgalmas és viharos volt. Mindjárt eleintén föllázadt ellene az országos nemesség. A csehekkel és a magyarokkal való küzdelmek, belháború (mi közben az erős Laa határvárost s a szomszédos területet Venczel cseh király fenyegette,) s a birodalmi fejedelmek támadásai foglalkoztatták egész uralkodását. A pápa és a császár közötti küzdelemben, midőn mindketten az ő támogatásáért versenyeztek, okosan tudta emelni állását és tekintélyét s amattól a bécsi püspökség alapítását, az utóbbitól pedig a királyi méltóságot követelte. De kevéssel azután, mikor e tárgyalások meghiúsultak, „harezos44 Frigyes a magyarokkal a Lajtánál vívott csatában elesett. (1246 jun. 15.) A férfi kora virágában elhunyt herczeget Heiligenkrcuz kolostor cis- terci szerzetesei káptalan kápolnájában temették el, melynek csöndes sírboltjában porlanak azóta csontjai. Vele, az utolsó, magtalanúl elhalt Babenbergivel sok remény és terv szállott sírba. Országszerte panasz és siralom hangzott, mert viharos jövő várakozott alattvalóira. Mióta a Babenbergiek Németország nagy kérdéseibe belebonyolódtak, hatalmi állásuk, főleg 1156 óta szintén nagyot emelkedett. Az örgrófi, utóbb a herczegi méltóság örökössé váltával és a császárok és pápák küzdel- mei folytán, mint a birodalom más területein, Ausztriában is kifejlődött az