Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

továbbá költészettel s külön irószobákban, úgy nevezett seriptoriumokban, kézíratok másolásával és festésével. Nemcsak a tudományok, hanem a szép- művészetek is ápolást nyertek a zárdákban. Hogy a legrégibb s román stílben épült templomok falait festmények díszítették, az okmányilag bebi- zonyítható. A legtöbbje ezen első zárdatemplomoknak már réges-régen elpusztúlt, még rajz sem maradt fenn rólok; csupán Heiligenkrcuz, Zwettl és Lilienfeld cisterci zárdákban származnak a kereszthajó, templom és dormitorium (a barátok hálóházai) legrégebb részei ez időkből. Az Enns alatti Ausztriában már a Babenbergiek korában virágzott a szárazföldi és vízi kereskedés, s épen itt, az előre törekvő iparos nyugatnak és keletnek nyers terményekben gazdag országai közti határon, itt, hol a legfontosabb forgalmi erek egyike, a Duna folyik, az üzleti életnek még pezsgőbbé kellett válnia. Különösen a Szent Lipót és Jasomirgott Henrik alatt a szent földre menő keresztes hadak, melyek útjokat Ausztrián át vették s mindenütt sok eleséget, ruhát és más czikket fogyasztottak, fokoz- ták a belső kereskedést, egyszersmind azonban a kereskedelmi érintkezést Konstantinápolyig és a keletig kiterjesztették; Tulln, Bécs és Hainburg jelentékeny lerakodó- és vásárhelyekké, Ybbs, Melk és Stein jövedelmező vám- és harminczadhelyekké fejlődtek. Az az árú- és kereskedelmi forgalom, a mely a XII. században St.-Pöltenen át ment, virágzónak, az pedig, a mely a Semeringen át Velenczébe vezető ősrégi híres úton folyt, szerfölött élénk- nek mondható. Ipar és kereskedelem azonban jó pénzt (akkor csak érezpénz volt) föl- tételeznek, mert az mozdítja elő a gyors árúcserét. A pénzverés kizárólagos uralkodói jog volt s a kremsi, bécsi és bécs-ujhelyi verőházakban gyakorol- tatott. Még az ezüst és aranypénzzel, sőt gyöngygyei és drágakővel való egész forgalom is közvetetlenűl a pénzverő-háznak volt alárendelve. A kereskedésnek és iparnak a városokban való lendülete mellett termé- szetesen a polgárok jogi és társadalmi viszonyait is szabályozni kellett; ez kiváltságok, városi és vásárjogok utján történt. Már 1159-ben szabadság- levelet adott Konrád passaui püspök St.-Pölten városának. Az 1244-ki (július 1.) bécsi városi jog ugyanazon időben majdnem szó szerint vétetett át Hainburg város törvénykönyvébe, Bécs-Ujhely pedig Harezos Frigyestől kapott különböző szabadalmakat. Mindnyájok a magok idejéhez képest mintaszerű határozatokat tartalmaztak a városi közigazgatás különböző ágainak a rendezésére.