Seite - 503 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

503 V. Albert Zsigmond császárnak a legidősebb leányával élt házasságban s követte az ipját a német trónon, valamint Magyarország és Csehország királyi székén is. De halála sok zavarra adott okot. Valamint Albert fiatal- ságát zord viharok tombolták körűi, úgy egyetlen fiát, Lászlót, a későbbi magyar királyt, a ki, mivelhogy atyjának a halála után született, árván születettnek, posthumusnak neveztetett, szintén hasonló sors érte. Ausztriában a stájer ágból (mert a Lipót-féle ág ismét a stájer és a tiroli ágra szakadt) való V. Frigyes herczeg (mint császár III. Frigyes) vette át a házi szerződések és V. Albert végrendelete, valamint a perch- toldsdorfi országgyűlés (1439) határozata értelmében az árván született László feletti gyám- ságot. De épen ez a gyámság szolgáltatott tizenkét esztendei nyugtalanságra és szerencsét- lenségre okot, a melyek külö- nösen az Enns alatti országot sújtották fájdalmasan. III. Fri- gyes ugyanis első sorban V. Albert zsoldosainak a kifizetése miatt összeveszett az ország rendeivel. Az elégedetlenség meg a félreértések még inkább szaporodtak, midőn az 1444-ki országgyűlésen a rendek azt hányták szemére Frigyesnek, a ki gyámoltját Gráczba vitette, hogy Ausztriát el akarja vonni a jogszerű örököstől. E vád mögött az a kívánság lappangott, hogy a rendek a gyermek Lászlót a magok hatalmába kerítsék. Ugyanekkor csehek és morvák, időnkint magyar csapatok is be-betörtek az Enns alatti országba a nélkül, hogy akár a rendek, akár Frigyes bármit is tettek volna a védelem érdekében. A rendi mozgalom Frigyes ellen folyton növekedett. A wullersdorfi országgyűlésen a rendek, melyekhez Bécs, Krems, Stein, Klosterneuburg, Korneuburg és Tulln városok csatlakoztak, azon határozatot hozták, hogy küldöttség menjen Frigyeshez Bécs-Ujhelybe, s mint a magyarok és a csehek, az is követelje tőle a gyermek László kiadását. Végűi a rendek a bécsi Czopfos Albert.