Seite - 505 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

505 2-án Korneuburgban szerződés létesült, mely Alsó-Ausztria és Bécs kormány- zatát nyolcz esztendőre Albertre ruházta évi 4000 arany forint lefizetése fejében. Mikor VI. Albert 1463 decz. 2-án hirtelen meghalt, III. Frigyes császár egyedüli ura volt ugyan Ausztriának, de tekintélye nagyon alászállott s a közbéke nem állott helyre. A rendek elégedetlen elemei Mátyás magyar királyhoz fordultak. Hunyadi Mátyás király és Frigyes császár közt mái- rég feszült volt a viszony, mely végre nyilt háborúra vezetett. Trautmannsdorf vára, valamint a Bécs, Bécs-Ujhely, Kloster- neuburg és Korneu- burg közötti föld a magyarok hatalmába került; csak a két első várost, továbbá Krem- set és Steint ostromol- ták hiába. Az 1477 deczember 18-dikán Korneuburgban kötött béke rövid életű volt. Mátyás már 1478 óta új háborúra készült, 1480-ban hadat is üzent Frigyes császár- nak, de csak két évvel , , ~ Árván született László pecsétje. később jelent meg a Morvánál, meg a Lajtánál. A háború csaknem az egész országot elpusz- tította s minthogy mindenütt hiányoztak az ellenállás ereje és eszközei, egyik vár, egyik város a másik után került — legelőször Hainburg és Lajta melletti Bruck — a magyarok kezébe. Bécs 1485-ben hosszú, kemény ostrom után, a következő évben pedig Horn, Zwettl és Stein adta meg magát. Bécs-Újhely csak 1487-ben esett el. Krems, Melk, Waid- hofen an der Ybbs s néhány más nagyon megerősített hely mindvégig a császáré maradt. Mátyás király 1490 április elején hűnyt el, mire Miksa római király sebtiben hadakat gyűjtött s Linzben és Gráczban készült Alsó-Ausztria o. 64