Seite - 507 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

507 tosűlt. Ez azonban a XIV. század óta megváltozott. Mint elóbb a költészet, úgy most a szellemi alkotás többi terén, kivált a tudományokban is önállóan léptek föl a világiak. A nép tömege azonban műveletlen volt és maradt, azaz nem részesült oktatásban, sót a polgárháborúk, ellenséges betörések és a társadalmi inség elvadítólag hatottak az erkölcsökre. De a plébánia- templomok mellett voltak alsóbb iskolák, a városokban pedig a felsóbb oktatásról is gondoskodtak a latin vagy polgári iskolák (Bécs, Krems, Bécs-Ujhely). És épen a legelkeseredettebb küzdelmek, ellenséges betörések és pusztítások napjaiban VI. Albert és III. Frigyes császár idején álltak a művészet különböző ágai magas virágzásban s a tudományok a leggon- dosabb ápolásban részesültek. I. Miksa császár a közigazgatásban, a törvénykezésben, meg az adó- ügyben fontos reformokat létesített s az új szervezetben az Enns alatti ország vagy Alsó-Ausztria, a mint azóta a curialis szólásmód nevezi, az öt alsó-ausztriai örökös tartományok egyike volt. A mai közigazgatás ágai csiráikban majdnem mind a Miksa-féle intézményekre vezethetők vissza. De Miksa reformjai csak a rendek élénk ellenzése közben létesülhettek. Ellenben az, hogy 1518 után az öt alsó-ausztriai örökös tartomány közös kormányzatot kapott, általános megelégedést keltett. De, mikor I. Miksa halálával (1519 január 12) a Habsburgi országok jogszerű birtokosainak, Károlynak és Ferdinándnak Spanyolországból való megérkeztéig ezen kor- mányzat képviselői tovább is hivatalban akartak maradni, ez ellen főleg Alsó-Ausztriában élénk ellenmondás támadt. Mint a többi tartományokban a rendek itt is bizottságot választottak, mely azonban a régi kormánynyal, a regensekkel csakhamar összeveszett. A bizottság megtagadott minden engedelmességet, új alkotmányt (Landesordnung) s új rendi kormányzatot alkotott, mely önhatalmúlag járt el, sőt V. Károlytól a hódolatot megtagadta s minden rendelete ellen tiltakozott. Mikor V. Károly 1521 ápril 29-én Wormsban az öt alsó-ausztriai tartományt testvéröcscsére, Ferdinándra, ruházta át s az maga az ybbsi egyesűit országgyűlésen, 1521 június 5-én a rendek hódolatát fogadta, a rendi ellenzékre és híveire rossz napok viradtak. Ferdinánd összehívta az udvari törvényszéket Bécs-Új helybe, hová a regensek, meg az ellenzék is megidéztettek. A biróság Ítélete alapján 1522 augusztus 9-én a bécs-űjhelyi piaczon a nemesség vezetői, Eytzinger Mihály és Puchheim János, augusztus 10 és 11-ikén pedig tíz bécsi polgár pallossal kivégeztetett. 64*