Seite - 512 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

512 annak ki kellett vándorolnia s csupán a nemesség tarthatta meg hitvallása szabadságát. A jezsuiták mellett számos más szerzetrend működött közre a nép megtérítésén. A harmincz éves háborúnak valamint elején, úgy a végén is sok bajt és szenvedést hoztak Alsó-Ausztriára az ellenség betörései. A jankaui győ- zelmes csata után ugyanis Torstenson svéd tábornok Csehországból Morván át benyomúlt Alsó-Ausztriába, hol a védtelen Retz városa megadta magát (1645 márczius 23). Erre Torstenson számos várat elfoglalva és elpusztítva Bécs felé nyomúlt. A császár és az alsó-ausztriai rendek nagy erőlködést tettek, hogy pénzt és hadat szerezzenek s elhárítsák Bécsről a fenyegető veszedelmet. Május végén a „farkassáncz"-ból kiverték a svédeket s ezzel Bécs megszabadúlt az ellenségtől. A császáriak Lipót Vilmos főherczeg fővezér és gróf Puchheim János Kristóf tábornagy alatt a svédeket lassankint kiszorították Alsó-Ausztriából, mely 1646-ban teljesen megszabadúlt tőlök. I. Lipót császár mozgalmas uralkodása alatt Alsó-Ausztria mindinkább kiheverte e viszontagságokat. Később azonban ismét két roppant csapás egész súlyát kellett elszenvednie: a nagy pestist 1679-ben, meg a törökök betörését 1683-ban. A pestis 1679-ben ritka hevességgel lépett föl, s egész deczember haváig tartott. Különösen július és augusztus hónapokban hágott tetőpont- jára és az egykorú leírások telvék iszonyú eseményekkel, rémítő jelenetekkel, de a lakosság minden körében élő keresztény szeretet és önfeláldozás lélek- emelő példáival is. A városok kapuit szigorúan elzárták és őrizték, minden személy- és árúforgalom teljesen megszakadt, az országútakon és ösvényeken csak a betegápoló szolgák, vagy menekülők s idegenek és koldusok jártak. Hány embert ragadott el az iszonyú betegség Alsó-Ausztriában, azt nehéz megmondani, mert a halálozásról lajstromokat nem vezettek s utólag csak sommás följegyzéseket tettek. A legtöbb alsó-ausztriai város főterén ma is látható szent-háromság-szobrok e szomorú esemény emlékei. Alig hogy az idegen, főleg a birodalomból jövő bevándorlás némileg pótolta a hézagokat, a melyeket a járvány a népesség sorában okozott; alig, hogy néhány bő termésű esztendő megenyhíté a nyomort és ínséget, kelet felől már is új ellenség jelent meg Alsó-Ausztriának a határán : a török. Kara Musztafa nagyvezér 1683 tavaszán hatalmas haderő élén nyomúlt Bécs ellen s megesküdött, hogy azt birtokába keríti. A Károly lotharingi herczeg főparancsnoksága alatt álló császári sereg sokkal gyön-