Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

518 korlátok közé szorították négy kerületi hivatal állításával, a melyeknek szék- helye Traiskirchen (később Bécs-Ujhely), St.-Pölten, Krems és Gaunersdorf (később Korneuburg) volt. Hogy az alsóbb osztályok helyzete észszerű tár- sadalmi törvényhozás utján szintén javúljon, 1765-ben megjelent a cseléd- törvény; a babona és számos más visszaélés ellen is sok intézkedés tétetett. A nép értelmi képzéséről Mária Terézia az osztrák népiskola meg- alapításával gondoskodott. 1774. deczember 6-án irta alá az általános iskolarendtartás szabályzatát, „diadémájának ezen legszebb drágakövét". Öt évvel később már kilencz főiskola működött az országban. Mária Terézia az anyagi műveltség gondos ápolását sem téveszté szem elől. A mit már atyja, VI. Károly kezdeményezett, azt ő tovább folytatta; de maga szintén sok újat és gyümölcsözőt teremtett. Császári támogatással magán gyárak létesültek, a melyek termékeinek a Törökországgal való kereskedelmi érintkezések élénkülése új fogyasztási területeket szerzett. A selyemtermelés fejlesztésére eperfa-ültetvényeket létesítettek, a fonás, szövés és szalagkészítés szabaddá tétetett. Gross-Sieghardsban és környé- kén, az úgy nevezett „Bandlkramerlandlu-ban akkor létesült a czérnaszalag- gyártás, a melynek termékeit házaló rőfös kereskedők (Bandikramer) Bécsbe és más városokba szokták vinni, hol a gazdasszonyok nagyban vették s a háztartásban sűrűn használták. Ugyanez időben (1770) keletkezett a közeli Karlsteinban az óraipar, a melyet, mint házi ipart, a schwarzwaldiak módjára űztek. Lichtenwörthben ekkor állították a nagy réz- és tűgyárat (az úgy nevezett „Nadelburgu-ot). A kereskedelmet s a forgalmat lehetőleg meg- könnyítették s 1762-ben a Dunaszabályozás s a Morva mezején való vízvédelmi építkezések tervei tárgyaltattak; akkor építették a hajózás könnyítésére a „nagy sarkantyút" Nussdorfnál. A mezőgazdaság jelenté- keny haladásokat tett; új művelési ágakat hoztak be, s a méhészetet előmozdították. Hogy a Bécs-Ujhely körüli pusztaságnak némi művelés alá vonását előmozdítsa, Mária Terézia Bécs-Ujhely és Solenau közt a tisz- teletére Theresienfeldnek nevezett falut alapította, a mely körűi csakhamar termékeny szántóföldek keletkeztek. Fia, II. József még nagyobb erélylyel s még kevésbbé törődve szemé- lyekkel vagy történeti jogokkal, követte őt a haladás és a reformok ösvé- nyén. Ez különösen az egyházi reformoknál és a zárdák megszűntetésénél mutatkozott. Az 1782. január 12-ki törvény Bécsen kivűl harminezhét barát- és négy apáczaklastromot, továbbá az ardaggeri prépostságot törölte el.