Seite - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

526 Physikai tekintetben a németet kell a lakosság jellemére mértékadó törzsökűl nézni, s mindenekelőtt figyelembe venni, hogy az germán és szláv elemeknek, továbbá a római partvidéki Noricum lakosai töredékeinek összeolvadásából állott elő. De főkép a bajor törzsök volt az, mely az avarok és szlávok betörése előtt is, az előbbiek elűzése után is, Alsó- Ausztria német lakossága képződésének alapúi szolgált. Ez összeforradási folyamatra nézve tekintetbe veendő, hogy az nem lehetett általában egyforma, minthogy a különféle egyesülő népelemek nem egyenlő számmal vettek részt a képződés processusában. A különbözés elsőben is a fejalkatban tűnik ki, s valóban Alsó-Ausztria mai lakossága közt a legkülönfélébb fejalakok találkoznak: kerek-hosszúkásak, valamint széles és kerek koponyák, még pedig mindenféle átmeneti idomokkal és különféle arczformákkal való combinatióban. Vájjon a hosszúkás alak a celta sírokban fölfedezett hasonló formára mutat-e, nem dönthető el; de annyi bizonyos, hogy az a megnyúlt, igen keskeny tojásdad volta azon koponyáknak, a melyek ó-germán sírokban a Dunától éjszakra, névszerint Ober-Hollabrunn- ban és Stillfriedben fedeztettek föl, mai napság Alsó-Ausztriában csak kivételes és felette ritka, tehát feltűnő formáúl találkozik. Az alsó-ausztriai német nép eredete igazolja a bajorokkal való össze- hasonlítást. A bajor népesség gondos és rendszeres vizsgálata azt eredmé- nyezte, hogy az ó-bajor törzsök 1000 koponyája közül 528 a fejtető hosszának a szélességéhez 80—84 között ingadozó viszonyszáma körül csoportosúl.- A mai bajorok e brachykephal fejtipusa bármikép fejlődött legyen a régi germán törzsökök hosszúkás tojásdad fejalakjából, de rejtelmessége mellett is tény. Ez a fejtipus Alsó-Ausztriában is mindenfelé található, de nem egyaránt elterjedve. Ha ugyanis szabad az előttünk levő honi, igaz, nem számos anyagot ez irányban értékesíteni, akkor jóformán föl lehet venni, hogy az erdővidéki felföld lakosai közt ez a széles, olykor kerekfejűségig menő fejalak a szabályszerű, míg az ország más vidékein, kivált dél felé, a tojásdad fejalak minden változatával sokkal sűrűbben fordúl elő. Hogy az igazi erdővidéki ember széles homlok- és koponyaképződéssel tűnik ki, a tájékon közönsé- gesen tudva van, s ez a gyakran előforduló fejalak régi bajor-frank gyarma- tokra mutat. A mint a fejalak, úgy változik a koponya nagysága is. A német-ausztriai törzsök összeségére nézve a koponya capacitását jó 1.521-64 köbméterre