Seite - 553 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

553 Az újszülött gyermeket különféle veszedelmek fenyegetik. Míg meg nincs keresztelve, könnyen kicserélheti valami boszorkány („váltott gyerek"), vagy megszophatja a lidércz s ezt mindjárt meg lehet ismerni a feldagadt csecsbimbójáról, s jövőre a bölcsőre rajzolt ötszögű csillagvonással lehet elhárítani. Nagy veszedelem az is, ha a gyermek „meg van verve" vagy „rontva", „igézve". Félelmesek különösen az olyan emberek, a kiknek a szemöldökük össze van nőve az orruk felett. Mind e gonoszoktól úgy óvja meg az ember a drága kincset, hogy, ha ránéz, egyet köp, „fügét" Keresztelő. csinál ujjaival a zsebében, hüvelykét beszorítja, keresztet vet a kicsire, vagy keresztformára megnyálazza, bizonyos füvek főzetével megmossa, meghúzza az orrocskáját, farkasalmát akaszt a nyakába, valami ruhadarabját fordítva adja rá, jobb ingújjára, vagy fejkötőjére piros szalagocskát varr, stb. Az *ijedség"-et nyakbaakasztott „sarokkő"-vel („Schreckstein") orvosolják, a nyavalyatörést a többi közt „ráolvasással" mulasztják el, de ebben termé- szetesen egy szót sem szabad ismételni. Ha a gyerek meg van keresztelve, kevésbbé van kitéve rossz hatá- soknak. Három, sőt kilencz napig sem mossák meg fürdéskor a fejecskéjét, hogy le ne menjen a szent olaj; csak az említett napok egyikén, vagy 0. 70