Seite - 561 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

5 naku) szép szóval kérnie, hogy bocsássák be, mert hát mind becsületes emberek állanak odakünn, s megígérnie, hogy a bebocsátásért lesz jó „ozsonna". Végre ajtót nyitnak az őrök, kilépnek s egyikük egy fölczifrázott palaczkban bort nyújt a vendégeknek, másikuk egy egész kenyeret ád a menyasszonynak, egy új faragású fakést mellé s szépen felszólítja, szeljen le belőle mindjárt egy darabot. Van tréfa és kötődés, ha a menyasszony meg van zavarodva; de rendesen már előre gondoskodott, elővesz egy bicsakot s megszegi a kenyeret, a „szegélyt" otthon jól elteszi, „hogy a házasságban soha se lásson szűköt". A fakést messze hajítja magától, még- pedig a ház felé, nem hátra, mert a szerencsét nem magától el, hanem háza felé kell vetnie. Ha a házasfelek jól élnek, azaz összeférnek, a „szegély" sohse penészedik meg; ha „simán" van lemetszve, az annak a jele, hogy a menyasszony az oltár előtt „híven és igazán" szólott, ő is megízleli már most a kínált bort, aztán kézről-kézre jár az ital. Ekkor a vőfély vagy más, mielőtt szájához vinné a poharat, így nótáz: „A guat's Glasl Wein, Und der Braut ihr Wohlsein, Das muass austrunk n sein; \ Das muass a dabei sein." („Ezt a jó pohár bort ki kell inni, de a menyasszony egészségére ám.") Mialatt a kenyér is körűijár, a menyasszony belép a házba s első útja a konyhába visz, a hol „megsózza a káposztát". A szakácsné ezalatt már készen tart egy tálat főzőkanállal, arra egy ezüstpénzt tesz a menyasszony. Sokszor a menyasszonynak a házba bemenőre söprűt vagy más egyebet tesznek lába elé. Ha fölveszi, vagy még tisztára is söpri a ház földjét, melyre szántszándékkal vizet öntöttek, jele, hogy jó gazdasszony válik belőle. St.-Pölten táján a lakodalmasházba (többnyire kocsmába) való bemenetelt az elébe állított „kásástál" tartóztatja fel. Valamennyi vendégnek, mindenek- előtt a jegyeseknek, meg kell vásárolni a kásás kanalat, azaz három kanál kását enni, s azért a „pinczéseknek" borravalót („kóstoló pénzt") adni, kik szépen díszített üvegekben meleg borral, néhol édes süteménynyel is szol- gainak. Kása helyett gyakran tejbefőtt rizst, daragánczát vagy savanyű káposztát adnak fel. A kásáskanál egy kis csokorral van ékesítve. Több helyen, a hol a lakodalmat a kocsmában lakják el, a templomból való visszatérés után nyomban a „nyoszolyótáncz" megy végbe. Először a vőfély tánczol egyet a menyasszonynyal föltett kalapban; arra a vőlegénynek tart, leveszi a kalapját, szerencsét kiván s átadja neki a menyasszonyt. Evvel már most a vőlegény tánczol, utána a keresztapák, rokonok s általában a O. 71