Seite - 575 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
Bild der Seite - 575 -
Text der Seite - 575 -
575
is, melyen később a kapcsokat gombokkal cserélték föl. A kék kötény
a derekat kanyarította körűi. A fekete kecskebőr nadrág megfeszült, a puha
bőrből való, bokában sűrű ránczba szedett magas szárú csizmákat rendesen
csak te'rdip" húzták föl. Öregebb emberek csatos czipőt és harisnyát is viseltek.
A parasztasszonynak legszebb és legértékesebb dísze az úgy nevezett
„reiche Haube", czifra fejkötő volt. Ez két főrészből állott: az ernyőszerű
előrészből, mely drótformából készült és recze's aranyfonadékkal volt borítva,
és az aranyhímes s lelóggó font aranyzsinóros búbos hajtott tetőből.
Kevésbbé vagyonos parasztasszonyok az úgy nevezett „Blendenhaube"-t
viselték, mely olyan volt, mint amaz, csakhogy fekete csipkével díszítve;
legfölebb a teteje volt aranyhímzéses, sokszor az sem. Mennél régibb a
viselet, annál előbbre állott az ernyő az arcztól. Egyéb ünneplő ruházatot
képezett a tarka selyem nyakkendő, a hat-, hétsorosan a nyak köré kerített
kláris füzér, barna vagy zöld, csillogó selyem kurtka, fölül nagyon dúdos,
alá felé szűkűlő ujjakkal, fekete kötény és viganó, szintén selyemből vagy
más drága „nehéz" kelméből. A lábbeli fehér harisnyából és kivágott
czipőből állt. Az egész viselet tarkának, duzzadtnak volt mondható.
Az ötschervidéki, meg a szomszédos síkföldi parasztot egész az
ötvenes évekig a hegyi lakóban általán meglévő különös előszeretet jelle-
mezte a zöld szín iránt, mely a hasítatlan szárnyú zöld ujjasban találta
legsajátosabb kifejezését. Ehhez a ruhához tartozott a feszes, térdig érő
nadrág, késtok a zsebje mellett, a piros pruszlik, zöld nadrágtartó hegyette,
és az igen széles karimájú alacsony kerek kalap, vagy a nagy kupakja
miatt „Siebenvierteltagwerkhut"-nak nevezett kalap, mely alúlrói feléig
kissé összeszorúlt, azon fölül pedig erősen szétterjedt s csattal, vagy, mint
az alacsony kalap, aranybojtokkal volt díszítve. A lábbeli fehér vagy kék
kapczából és szurkos fonalű czipőből állott. A derék körűi hordott, páva-
tollal kivarrott szíjöv rendszerint keskenyebb volt, mint a kalmárok és
fuvarosok ismeretes tüszője.
Más vidéki paraszt viselete kevésbbé volt festői. Hosszű sötét kabátot
vagy hasonló kelméjű zekét viselt, ez alatt sűrű-pitykés lajbit, térdig érő
nadrágot, fehér vagy kék harisnyát és csatos czipőt, fövegűl durva fekete
nemez- kalapot. Ebben van általában a közönséges, nem festői parasztviselet
tipusa.
A Bécsi-erdő vidékén még a vörös mellény s az ezzel együtt járó zöld
vagy fehér nadrágtartó tartozott az ünneplő öltözethez, Puchberg környékén
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Band
- 4
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.915 x 21.89 cm
- Seiten
- 366
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch