Seite - 577 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

577 Hitregék, mondák, mesék és legendák. Oly térre lépünk most, melyen a nép költői érzéke igazi csoda kincse- ket varázsolt elő, még pedig nagy bőséggel és változatossággal. A következő vázlatnak azonban a fődologra kell szorítkoznia, a néphit alapját tevő legfon- tosabb alakok és motívumok felhozatalára. A mythikus Wodannal a vad hajszában („wilde Jagd") találkozunk. A pogány isten helyébe a keresztény néphitben az ördög lépett. A „vad hajsza" („Gjoad") térdmagasságban jár a föld felett úgy, hogy mentheti magát tőle az ember, ha földre lapúl. A vad hajszához hasonlók: az ördög- vagy nehéz szekér (der „schwaari" Wagen), melybe fejetlen fekete lovak vannak fogva, s éjszaka robajjal rohan el a házak felett; továbbá a kísérteties dunai hajócsapat, mely a lovak félelmes horkolása és a hajóslegények szilaj üvöltözése mellett vonúl parthosszant. Wodanra ismerni a holt fehér lovasban s egyes mythosi nyomokra a púpos, törpe holtemberben („Todamann"). Berchta asszony boszújáról nem egy monda szól. Az óriások valaha ször- nyen hatalmaskodtak. Egyszer példáúl ostrom alá fogták Litschau városát, s Aenothcr óriás, kitől az Einöder-nemzetség származik, Nagy Károlyt követte Svábországból az avar háborúba. Keresztülgázolt a legmélyebb folyókon és egy-egy ellenséget lándzsájára nyársalt, mint a békát. A törpék közül, kik félhomályban hagyják el rejteküket, csak a feketéktől félnek; de valamennyi alattomos. Máskülönben barátságosak és szolgálatra készek az emberek iránt. A kis teremtéseknek gyakran gonosz dolgairól beszél példáúl a Schneeberg vidékén a Mamau-Almon elsülyedt törpék városának mondája. Az elemek szellemei a honi néphit szerint bukott angyalok, kiket Isten kértökre a négy elembe varázsolt. A hegységben első szerepet játszanak a bányarémek („Bergmandl*4), kicsi, tündér lények, üde gyermekarczczal, zöld ruházattal s ugyanily sipká- val, vagy hegyes, búbos kalappal. (Azért nevök: „Grünhütl", „Spitzhütl", „Gupfhütl".) Kedves étele a kis ficzkóknak a mazsola. Pajkosságból a barlangjaikba hajított kövek heves zivatart támasztanak. Általában a bánya- rémek nincsenek az emberek iránt ellenséges indúlattal. Zakatolásuk a bányászoknak és vashámorosoknak munkát és nyereséget jelent. A vadleányok („ Wildfráulein") erdős hegységekben tanyáznak és gyakran az országútra is lehallani harsány újjongatásukat s éneklésüket. o. 73