Seite - 584 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

584 tartományon belül is többféle árnyalatot lehet megkülönböztetni. Egészen tekintet nélkül kell hagyni mindenekelőtt Bécset, a fővárost; itt a művelt körök több-kevesebb helyi színezéssel beszélik a társalgási nyelvet; a helyi tónus azonban tisztán uralkodik a külvárosokban, oly jargon, melyre egy felől a hirtelen emelkedő hang jellemző, mely a mondat végével mintegy aláesik, más felől tömérdek szók fölvétele, a mi a legkülönbözőbb hatásokra vihető vissza: ellenséges beütésekre, kereskedelmi közlekedésre, szláv mun- kások betelepedésére, a közbeszédre, az egy öltőn keresztül dívott franczia udvari nyelvre s egyéb körülményekre. Egyes kifejezések utóbb termé- szetesen tovább terjedtek (p. o. Jausc, ozsonna, Ombrelfn, esernyő); de ez a jargon mégis élesen különbözik a külön nyelvjárástól; amaz a „városban" uralkodik, a mint az alsó-ausztriai mondja, emez „falun". Itt ismét három kerületet kell megkülönböztetnünk, ú. m.: a fővidéket, melynek beszéde kelet és dél felé ennsentúli és stájer beszédbe megy át, meg a Bécsi-Erdő két vidékét. A tartomány éjszaki részétől ezeket a Duna folyása választja el, a Duna bal partján fekvő két kerületet (Manhartsviertel) pedig a Kamp mély völgye. Ennek nyugati felét (Waldviertel) csak a Babenbergek idejében népesítették be frank telepedők; így egy, magában véve paradox jelenség származik: a frank elem általában ma oly annyira hatása alatt áll a bajornak, hogy tartózkodnunk kell példáúl a kremsi és bambergi beszédnek vocalis- musban s szókészletben való sokszoros hasonlóságából merészebb követ- keztetéseket vonni; a kiválólag osztrák sajátságok (oi = iu, eu, ei = í, stb.) itt csak később vertek gyökeret, de aztán ismét tisztábban megmaradtak, mint kiinduló pontjaikon, hol már kikezdi őket az idő foga. Ellenben kelet, a Kamp és Morva közti föld, más különösségeket mutat. Sajátja e vidéknek az „ui" kettőshang; példáúl: Muidac, er tűit (tiszta alsó-ausztriaisággal: Muattac, er tuat); hajlam az elnyújtásra: muring (morgen); a neutrális név- másnak csudálatos átalakítása: si regent (= es regnet) s egyebek. Rejtelmes tünemény ez; e vidék különállása megfejtetlen, idegen hatásnak semmi nyoma sincs; ellenkezőleg e törzsbeli töredék beszédmódja még tovább terjedt s ma is uralkodik az éjszaki belvidékeken s a régi birodalmi út hosszában a Brünn környéki nyelvszigetekig. Biztos történeti ösmereteink korlátain nem jutunk túl. Igaz, hogy markomannok és quadok uralkodtak ezen a földterületen, longobárdok és gepidák vonúltak rajta végig, rugiak és herulok tanyáztak itt; de azon időkbe nem visz nyom vissza. Az első biztos fogózkodót a szlávoknak az