Seite - 594 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

594 épületet is XVII-ik századbeli építkezés födi, s újabb kutatások által felfödö- zött biztos jelek valószínűvé teszik, hogy ez alatt a régi épület majdnem teljes épségben van. A román monostortemplomok alaprajzának megfelelően a magas főhajóhoz két oldalról egy-egy alacsonyabb hajó volt csatolva, a hosszú hajót magas kereszthajó metszette át, a metszés pontján kupolás torony emelkedett, végűi a hosszú hajó még ma is fölismerhető főapsissal s két mellékapsissal zárúlt, a mihez egykor a milanói St.-Ambrogio-templom mintája szerint oszlopos folyosó járult. A homlokzatnak román ízlésű közép részét nem régiben roskatag állapota miatt le kellett bontani; az újjáépítés azonban hűen visszatükrözi az épületnek eltűnt, tiszteletre méltó részletét. Ide tartozik még az újabb építkezés által lényegesen átalakított háromhajójú plébániatemplom Tullnban; továbbá a seitenstetteni monostortemplom, a melyen még világosan fölismerhető az eredeti pilléres bazilika. Elrendezés tekintetében nem csekély jelentőségű, de annál becsesebb, mert nagyjában fönmaradt, a heiligenkreuzi monostortemplom (1150-től 1187-ig). Mindamellett, hogy azon időbe esik, midőn a román építés Alsó- Ausztriában virágzásban volt, épségben maradt hajóiban a korábbi szigorú formákkal találkozunk. A félkörívben boltozott középhajó öt járomból áll, a mellékhajók ellenben, melyek alacsonyabbak, de szintén boltozatosak, kétszer annyi járomból állanak; tíz pár négyszögű, s váltakozva vastagabb és karcsúbb pilléren nyugszanak a félkörívű árkádok, melyek a főhajót a mellékhajókkal összekötik. Nagy fontosságú és kiválóan díszítményes hatású a változatlanúl megmaradt nyugati homlokzat, melynek rajzát bemutatjuk. A főhajónak megfelelő közép rész magasan kiemelkedik; csúcsos oromfal koronázza, ezt a párkány mentén félköríves öv szegélyezi, s azonkívül gazdag keretű három ablak díszíti, a mihez két oldalt a mellékhajóknak megfelelően félereszű tetővel födött oldalszárny csatlakozik, melyet egy-egy ablak díszít. A homlokzat közepén befelé keskenyedő, csúcsíves főkapu, melynek ívmezőjét lomb díszíti, s a másik egyszerűbb kapu baloldalt a XlII-ik századból való. A Xll-ik századba tartozik még egy fölötte fontos építmény; ez Zwettl- ben a monostor káptalanháza, mely e század utolsó negyedében épülhetett. Az épület belső alapterülete négyzet alakú s közepén a boltozatot egy hatalmas gránitoszlop tartja. Ez időből való kisebb, s rendszerint egyhajójú templomok közül fölemlítjük: a thernbergi templomot, Zwettlben az apát- sági templomot, melynek szentélyzárása félkörű, a kuenringi templomot,