Seite - 620 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

620 E várak közül tájképi szépségeikért rajzokban már bemutattuk az „Alsó-Ausztria tájképekben" czímű fejezetben a következőket: Rosenburg várkastély a Kamp mellett (397. lap), Seebenstein régi várkastély (373.1.), a Kamvölgy Gars mellett (595. 1.) és Hainburg a Duna mellett (463. 1.). A síkföldi, vagy úgy nevezett vízi-várak lényegesen különbőznek a magaslatokon fekvő, úgy nevezett hegyi vagy sziklai váraktól. Az előbbiek- nél az erősítés egyszerűen abból áll, hogy szöglettornyokkal ellátott erős falaik és széles vízárkaik vannak, melyek a voltaképi várépületet körűi- kerítik. A sziklai váraknál a változatos talajt fölhasználó védelmi művek több szakaszra oszlanak s ezeknél az ellenség csak egy sor, mind fölebb- fölebb fekvő erősítés megvívása után juthatott el a voltaképi felső várig, melynek belső magva szintén a már említett főtorony volt. A Bécsi-erdőn, meg a Manhartsbergen alul s épen az ország határán fekvő két-két vidék (viertel) mutat még föl néhány várat, míg a Felső- Bécsi-erdő, meg a Felső-Manhartsberg alatt — az ország belseje felé — eső két kerületben inkábbára lovagvárak keletkeztek. Minthogy pedig e négy vidék közel egyenlő terjedelmű : következtethetjük, hogy a lovagok minden vitézségök mellett is sokkal czélirányosabbnak tárták lakóhelyeiket aránylag nyugodalmasabb helyekre építeni. A legérdekesebb várak közül első helyen a Duna melletti erős, de már romokban heverő Hainburg hegyi és határ-várat, Ausztriai Margit özvegyi székhelyét, kell fölemlítenünk. Már a Nibelung-ének is szól a régi Ham- burgról. E hősköltemény szerint Etzel úr és Krimhilda asszony erre felé való útjokban itt töltöttek egy éjjelt. — A felső vár faragott kőépülete a rómaiak korából származik, úgy szintén a sánczbástya kapuja, meg a kápolna is, melyben 1252 február 11-dikén a kápolna építtetője, a már negyven évet haladott özvegy Margit, a huszonegy éves Cseh Ottokárral esküvőjét tartá. 1569-ben egy mennykőütés fölgyújtá az erősség puskapor- tárát s ezzel annyira szétdúlta az egész várat, hogy az többé soha helyre nem állhatott. Starhemberg — régebben Starkenberg — vára, mely az utolsó baben- bergi herczeg, a gyakran itt tartózkodott harczos Frigyes idejében nagy hírű volt, egy magas hegy fennsíkján fekszik s ma merő rom. Valamikor a mesés hajdankorban keletkezett. A törökök másod ízbeli beütésekor (1683) a környéknek igen sok lakosa talált itt menedékhelyet. A mi még megvan belőle, az részint a rómaiak, részint a góthok idejéből való.