Seite - 650 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

650 77 százaléka, a mezőgazdasági mívelés alatti földnek meg épen 88 száza- léka esik. Ez utóbbinak csak nyolezadrésze esik a nagybirtokra. Ezen az igen szerény területen több mint 6oo bejegyzett nemesi jószág és uradalom osztozik, melyeket a legtöbb esetben nagybirtokoknak tekinthetünk. Alig 2o jószágnak van 1.000 holdnál, vagyis 575 hektárnál több szántóföldje. Az egyes udvarházak ennélfogva szintén csekély kiterjedésűek és csak a Morvamezón s a vele határos vidékeken találni ama nagy gazdaságokra emlékeztető udvarokat, a minőkből a szomszéd Magyarországnak igen kifejlett nagybirtokai állanak. A nagybirtokok e gyér volta bizonyára szintén egyik oka annak, hogy a mezőgazdasággal összefüggésben álló műszaki iparágak, melyek Cseh-, Morvaországban és Magyarországon oly nevezetes szerepet játszanak, Alsó-Ausztriában csak ritkán fordúlnak elő; mert az a három ezukorgyár és a kevés számú, jobbára törkölyből égető nagyobb szeszgyár szinte elenyészik, ha a szomszéd országokéihoz mérjük. Nem tagadhatni, hogy Alsó-Ausztriában úgy a kisbirtok, mint a nagy- birtok bizonyos szétforgácsolásban szenved; mert a kisbirtokhoz tartozó egy-egy gazdaságra átlag csak 6 hektár esik; a voltaképi parasztgazdaságok a hegyvidéken 30-tól 80 hektárig, sokszor még többre is terjedő földet foglalnak magokban, a tartomány többi részeiben 20—60 hektárt. Ha még a parczcllák nagy számát s azt a körülményt is tekintetbe veszszük, hogy csak 1.300 községben van meg a jobb kikerekítésü udvarházi rendszer, míg 1.870 községben a régi falusi rendszer uralkodik: világos, hogy ez utób- biakban az elaprózás még nagyobb arányokban lép föl, mint a minőket az átlagos számok jeleznek. Alsó-Ausztriának, nem tekintve néhány olyan területét, minő a morva- mezei futó homok, a kőmező — Steinfeld — s hasonlók, meglehetősen kedvező talajviszonyai vannak. A zab mellett főterméket képező rozs jöve- delme megjelöli a föld jelenlegi termékenységét: egy hektáron 11 métermázsa rozs terem, több ugyan, mint a szomszéd Magyarországon, de még mindig igen szerény jövedelem. Szerény azonban a mezőgazdasági mívelés foka is. Sok területnek lecsapolásra, másoknak ellenben öntözésre lenne szüksége, s különösen a Morvamező a Duna partján, a főváros kapui előtt való- sággal szomjúhozza a termékenyítő vizet. A műtrágya kevéssé használatos, a főváros csatornái a Dunába öntik tartalmukat, sőt még az istállói trágya és a trágya-lé kezelése sem mondható a kisbirtokokon kifogástalannak.