Seite - 652 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

652 vidék mintaképéül mutatja be magát, mely a lótenyésztést is űzi. Az Alpesek s a Manhart vidékén a növendék marha csaknem akkora számú, mint a tehén; a halmos és sík részeken már csak egy harmadát, a többi vidéken felét teszi a tehénállománynak, Bécsben és előhelységei területein pedig 14.957 tehenet tartanak a nélkül, hogy ivadékról gondoskodnának. így fejlik ki aztán Alsó-Ausztriában az egyik s a másik vidék között az az élénk marha-forgalom, melyet még a szomszéd országokból való behozatal is növel. Voltaképi marhahízlalást főként csak Mank vidékein, föl a felső- ausztriai határig s a Manhart táján űznek. A marhaállományban a fajtáknak és alfajtáknak egész hosszú sora van képviselve. Első sorban áll, mivel az összállománynak csaknem felét teszi, a mürzthali fajta, kivált a Duna jobb partján. E Stíriából származó fajta, mint kitűnő tejelő, igás és hízó marha nagy becsben áll s Gloggnitz, Neu- kirchen és Gutenstein vidékén második hazát talált. Tenyésztésének további sikereit azok a bikakiállitások is elő fogják segíteni, melyeket e fajtára nézve pl. Allandban rendeznek. A tartománygyűlésnek ez irányban hozott határozata olyan foganatos, hogy most az egész tartományban több ezer fiatal bikát vezetnek így elő. A második helyet a Manhart hegyes vidékének marhája foglalja el, mely az összállománynak több mint egy negyedét teszi, kiváló ökröket szolgáltat s gföhl-i, zwettl-i, waldvierteli vagy arbesbachi név alatt ismeretes. E fajta a középnémetországi hegyi marhának a mariahofernivel való keresztezéséből származik, melyet legújabban a Bajorországból sűrű behozatallal biró scheinfeldernivel igyekeznek javítani, hogy előmozdítsák a nagy keresletnek örvendő arbesbachi ökör tenyésztését, mely kiválóan piaczra és kivitelre való. Ehhez sorakozik a stockeraui fajta, a középnémet- országi hegyi marha s a mürzthali keresztezése; a feldsbergi, a mervinek és a berninek keresztezése; csekélyebb részben a muraföldi, mariahofi, pinzgaui, algaui, montafoni, berni, helmete, raabsi, cseh, magyar és egyéb marha, melyek együttvéve csak egy negyedét teszik az egész marhaszámnak. A tehénállomány statisztikai becsű-adatok szerint mintegy 370 millió liter tejet szolgáltat évenkint. Ennek háromnegyede a tartomány s nagyobb részben Bécs tejszükségletét fedezi. Vajat, olvasztott vajat, sajtot, túrót a tejnek csak csekély részéből készítenek. E czikkek távolról sem fedezik a lakosság szükségletét s a hiányzót kívülről kell behozni úgy a tartományi, mint a fővárosi lakosság részére.