Seite - 661 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

661 annyira jutalmazó lenne, mint épen ez. De nem minden Prunus Mahalebből kerül egyenlően jó pipaszár. Evek folyamán bizonyos változványok kelet- keztek, melyeknek kérge különösen finom harántcsíkokat mutat; e változ- ványok magvát hihetetlenül magas árakon fizetik. A mívelés sikerének fortélya abban áll, hogy a rügyeket a levelek hónaljából kicsípik, mert csak így lehet a sebek tökéletes behegedését biztosítani. Erdőgazdaság és vadászat. Hogy az erdő Alsó-Ausztria közgazdaságában mit jelent, azt száraz számokkal csak részben lehet kifejezni. Annak fölemlítésével, hogy a tarto- mány területének több mint egy harmad része (678.778 hektár vagy 34.3%) az erdészeti termelés czéljainak szolgál s hogy Alsó-Ausztria erdei nyers- terményei évenkint mintegy 15 milliónyi tekintélyes összeggel járulnak a lakosság bevételeihez, — ezzel az erdőgazdaság jelentősége még kimerítve nincs; mert még fontosabb az, hogy az erdőgazdaság a lakosság sok ezrének nyújt jutalmazó munkát és keresetet, hogy nyersterményeivel a legfontosabb iparágaknak szolgáltat nélkülözhetetlen segédszert s további földolgozásra és finomításra alkalmas anyagot, s hogy a kereskedést és forgalmat külö- nösen nagy tömege miatt nevezetes árú-czikkel táplálja. De még ezzel sincs az erdő teljes mértékben méltányolva; föntartása és kezelése különösen a sűrű lakosságú városok környékén még sokkal fontosabb, mert a közegész- ségi állapotokra nagy hatása van, a lakosságot védi az éghajlati szélsősé- gekből származó csapások ellen, s támaszát képezi a nép jóllétének. Alsó-Ausztria fekvésével az erdőgazdasági állapotoknak nagy változa- tossága s az erdő-alakok külső jellegének sokfélesége is együtt jár és pedig oly mértékben, a minőben más országokban alig találjuk ekkora területen. A tulajdonképi magas hegységi erdőktől, melyeknek értéke igen gyakran inkább védő hatásukban, mint jövedelmezőségükben áll, a középhegység többnyire jól jövedelmező lombos és tűlevelű erdei képezik az átmenetet a dunai ligetek sarjerdeihez, melyekben a különböző fanemek és cserjék bujazöld lombja és tenyészete éles ellentétben áll a kavicsos és homokos rónák, s a hangafűvel benőtt száraz előhegyek egyhangú fenyveseivel. A tájképileg oly hatásos fekete-fenyő az ő széles, ernyős koronájával Alsó- Ausztriában megtalálta hazáját, a hol egyébiránt a lápok törpefenyvesei, melyeket a vadász az itt tenyésző nyírfajd kedveért oly nagyra becsül, ép