Seite - 664 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
Bild der Seite - 664 -
Text der Seite - 664 -
664
szálerdőállománynak 16 százalékát teszik. Ha ezzel a közép- és sarjerdőket
is egybe veszszük, a lombos erdők az egész erdőállományban 25, a fenyvesek
ellenben 75 százalékkal szerepelnek.
Az alsó-ausztriai Alpesek vidéke az erdőgazdasági állapotok tekintetében
megegyez Stiria és Felső-Ausztria szomszédos alpesi vidékeivel. Uralkodó
fanem ott a lúczfenyő, mely némely helyeken magában alkot erdőket;
kisebb mennyiségben s többnyire alacsonyabb fekvésű helyeken találjuk az
erdei-fenyőt, a bükköt és a jegenye-fenyőt, míg a magas hegységben a vörös-
fenyő, ez a fölötte értékes és voltaképi magas hegységi fa van a lúcz-fenyő
közé elegyedve. A tulajdonképi erdők fölött fekvő havasokon a törpe-fenyő
jelentékeny területeket foglal el s terjedelmes kihasználás tárgya. A nagy-
birtokok erdőségeiben a taroló vágás az általános, többnyire vetés vagy ültetés
útján való mesterséges felújítással és 80—120 éves fordúlóval, a parasztok
erdeiben pedig a szállalás természetes felújítással s csak 60—80 évi fordával.
A nagybirtokosságot e vidéken főként két nagy birtokterület képviseli,
és pedig báró Rothschild Albertnek az Ybbs mellett fekvő waidhofeni és
gamingi uradalma, meg a gr. Hoyos-Sprinzenstein-féle Hohenberg, Gutenstein
és Stixenschein hitbizományi uradalmak. Mind a két nagybirtok sok érdemet
szerzett az alsó-ausztriai nagy faelszállítási berendezések körűi, ez utóbbiban
rendeztetvén be e század elején ama híres faelszállítási-üzlet, a mely lehetővé
tette, hogy az akkor még nagy kiterjedésű őserdőkben található fatömegek
a Mürz és a Schwarza forrásvidékéről ez utóbbi folyón s a bécsújhelyi csa-
tornán Bécsbe voltak szállíthatók; míg a waidhofeni és gamingi uradalmak
akkori tulajdonosai az erdőségeikben volt nagy értékű haszonfa-készletek
jobb kihasználása érdekében 1866-ban az Ybbs folyón a schwarzwaldi mód
szerint való szálfa-tutajozást hozták legelőször alkalmazásba, s 1872-ben az
Erlaf folyót műfa-úsztatásra berendezték. Habár e nagyszerű szállítási beren-
dezéseket, az utóbbinak kivételével, a mai előrehaladottabb szállítási eszközök
háttérbe szorították is, mindazonáltal, minthogy annak idejében, mondhatni,
mérhetetlen s az előtt majdnem értéktelen fatömegeket tettek a népgazdaságra
nézve hasznot hajtókká, ezért és mint az erdészet jelentékeny műszaki alko-
tásai megérdemlik, hogy emlékezetben tartassanak. E két nagybirtokhoz csat-
lakozik még a Schwarza-vidéki reichenaui uradalom is, mely, mint a Bécsbe
vezetett forrásvíznek fő gyűjtővidéke, a székvárosra nézve kiváló jelentőségű.
Az el'öhegyek vidékén szintén a tűlevelű fa ugyan még a túlnyomó, de
itt már az egészen tiszta, vagy tűlevelű fával vegyes lombos erdők is tekin-
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Band
- 4
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.915 x 21.89 cm
- Seiten
- 366
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch