Seite - 666 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

66 télyes kiterjedésekben találhatók s ezekben a bükk az uralkodó. A fanövekvés és az értékesítés lehetősége e vidéken általában véve kedvezőbb, mint a tulajdonképi Alpesek vidékén, s ezért itt még a parasztok erdőinek kezelése is belterjesebb. A nagybirtokok erdőségeiben itt már a taroló vágás helyett részben a szállaló vágás nyer alkalmazást, természetes úton való erdőfelújí- tással. E vidék erdőgazdaságában az első helyet a közel 28.000 hektárnyi kiterjedésű császári Bécsi-erdő foglalja el, úgy kiterjedésénél, mint erdő- gazdasági jelentőségénél fogva. Legelőkelőbb fája a bükk, mely itt a bécsi homokkő mésztartalmú agyagtalajában kitűnően díszlik s részben tölgyekkel s más lombos fákkal, részben jegenye-fenyővel elegyesen fordúl elő, mely utóbbi fanem az erdőnek mintegy harmadát képezi. A hol a mészkő meg a dolomit az Alpesek vidékéből ide átnyúlik, ott a Baden és Mödling vidékét annyira jellemző fekete-fenyő találta meg termőhelyét. Habár az az ok, melynek a Bécsi-erdő csonkítatlan föntartása köszön- hető, t. i. Bécsnek tüzelő fával való ellátása, ma már, mikor a Bécsben az előtt annyira kedvelt bükkfa helyét legnagyobb részben a kőszén foglalta el, s midőn a fa a vasútak által nagyobb távolságból is szállítható, nem áll is fönn többé oly mértékben, mint ez előtt: azért az osztrák állami erdőségek e gyöngyének nagy jelentőségét ma is méltányolják, a mit az erdőség gondos és kíméletes ápolása is bizonyít. Vannak itt még egyes, 150—180 éves bükkfa erdőrészletek, a melyeknek oszlopszerű pompás törzsei 40 méter magasságba nyúlt koronáikkal szinte kényszerítenek, hogy a gót ízlésben épült székesegyházaink hatalmas csarnokainak mintaképét bennök keressük. Ügy egész kiterjedésénél, mint erdőterülete nagyságánál fogva a legnagyobb vidékek egyike a Manhartsberg vidéke. Ez erdóvidék nagy- jában Alsó-Ausztriának azzal a területével vág össze, melyet a nép „erdő- negyednek" (Waldviertel) nevezett el. Habár az egykori gazdag erdők nagy részökben helyet engedtek is a mezőgazdasági földmívelésnek, azért itt a parasztbirtokokhoz tartozó szétszórt kisebb erdőrészleteken kivűl szép és tekintélyes erdőterületeket is találunk, melyek között fölemlítjük az uralkodó család rohreggi, gutenbrunni és persenbeugi erdőségeit, a „Gföhler Waldu-ot, valamint a cseh-felső-ausztriai határon elterülő azon erdőséget, mely a Weitra és Gross-Pertholz hitbizományi uradalmakhoz tartozik. A Duna felé hajló erdőségek gazdasági tekintetben az alpesi előhegy- ségiekkel egyeznek meg, az utóbb érintett erdő ellenben a határos Cseh- erdővel. Pompás lúcz- és jegenyefenyő részletek, részben bükkel és fürtös