Seite - 672 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

672 némely vadászterületen, tekintve azt, hogy a vadállomány rongálja a fiatalosokat s a mesterségesen beerdősített területeket, még túlságosnak is mondható. Ha nem számítjuk azt a ragadozó vadat, melynek egy oly mívelt tartományban, mint Alsó-Ausztria, már nem lehet helye, a vadnak többi faját csaknem mind képviselve találjuk. Ott a zerge az Alpesek magaslatain, a szarvas a legtöbb nagyobb erdőkben, a süket- és a nyírfajd úgy a déli, mint az éjszaki hegyvidéken, a fáczántenyészet többnyire a ligetekben. Ezekben, valamint a hegyvidék erdőségeiben szép számmal tanyáz az őz, a mezőn s a kisebbszerű csalitban a nyúl, fogoly, stb. Azonfelül van Alsó- Ausztriában 24 vadaskert, a melyek többnyire rőt-vaddal, dámvaddal, részben vaddisznóval vannak benépesítve. Legnevezetesebb ezek között a császári vadaskert Bécs mellett, melyben 2.576 hektárnyi területen jelentékeny számú vaddisznó, szarvas, dámvad, virginiai szarvas, mufflon, stb. tanyáz. A vadállomány nagyságának megítélésére támaszpontúi szolgálhat az 1880-iki adatok szerint lelőtt évi vadmennyiség. E szerint terítékre került 1.300 szarvas és dámvad, 8.500 őz, 200 zerge, 400 vaddisznó, 170.000 nyúl, 400 süket- és nyírfajd, 200 császármadár, mintegy 20.000 fáczán, közel 100.000 fogoly és fürj, 4.500 szalonka, vadkacsa s más hasonló szárnyas és több mint 22.000 darab kártékony emlős és szárnyas vad. Alsó-Ausztria e gazdag és becses vadhússzolgáltatása nem csekély jelentőségű Bécs élelmezése szempontjából, annál is inkább, mivel a fogyasz- tásban a szegényebb lakosságnak is nagy része van. De valamint az erdőnek közgazdasági jelentősége is nem csupán jövedelme és terményei szerint Ítélendő meg, azonképen a vadászatot is általános hatása, nem pedig anyagi haszna szerint kell méltányolnunk. Az ipar. Az ipar Alsó-Ausztriában igen ki van fejlődve, de annak egyes részei- ben nem egyenletesen van megoszolva. A régi negyedek vagy kerületek, melyeket a Bécsi-erdő meg a Manhart elválasztó gerinczei után ugyanígy nevezünk, természeti jellegük sajátosságai szerint, valamint gazdasági, úgy ipari tekintetben is külön természetűek. A Bécsi-erdő alatti negyedben főjelentőségű a nagyipar; a bőséges vízi erő, könnyű közlekedés és Bécs közelsége Alsó-Ausztriának ezt a részét a malom- és papíriparnak, a fonó- és szövőiparnak, a fémárú-gyártásnak és sok más iparágnak főhelyévé teszik.