Seite - 673 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4

673 A fém-ipar a Bécsi-erdő fölötti, vasban gazdag negyedben is virágzik, míg a Manhartsberg alatti és fölötti negyedekben kevés a nagyipar, mivel a Manhartsberg alatti mély, sebes vízfolyásokban szegény síkföld túlnyomólag földmívelést űz s iparágai közt csak a malomipar meg a répaczukor-gyártás nevezetes; a Manhartsberg fölötti felföld azonban, az úgy nevezett Erdő- negyed (Waldviertel), a házi iparnak a voltaképi területe. Készítenek itt durva faneműt, mint puttonyt, kosarat, faczipőt, lapátot, zsindelyt és egyéb „erdei iparárút14, továbbá a schwarzwaldiakhoz hasonló órát, de különösen szövet készül itt sokféle, bécsi kereskedőházak megrendelésére. Számokban beszélve, az 1880-ban Alsó-Ausztria síkföldjén megszámlált 643 iparüző nagy üzletből és 45.OOO munkásból 406 ily iparvállalat és 33.000 munkás a Bécsi-erdő alatti negyedre esett, míg a többi három kerület együttvéve csak 237 gyárat s alig 13.000 munkást tudott fölmutatni. A Bécsi-erdő alatti negyedben tehát, Bécset és külvárosait ide nem számítva, közel kétszer annyi volt a gyár s csaknem háromszor annyi a munkás, mint Alsó-Ausztria többi részeiben. Hogy az ipar a vidéken meggyökerezhessék, az csaknem mindenkor a rendelkezésre álló vízi erőtől függ. Azelőtt, a nagyipar keletkező korában, mikor még a gőzt egyátalán nem, vagy legalább nem elég czélszerűen tudták hajtó erőnek fölhasználni, majdnem kizárólag csak a víz erejére voltak utalva az emberek. Az ipar a folyók és patakok mentén haladt fölfelé s még a legbarátságtalanabb járhatatlan vidékekre is betette a lábát, ha ott élő vizet talált. Ma már szabad útat tört a gőz, az ipar azonban még most is szívesebben marad a természetes víz-erek mellett, mivel ezek szolgáltatják a legolcsóbb mozgató erőt. Látjuk ezt Alsó-Ausztriában is. A hegyekről lerohanó csermelyek közül a legkisebbik sem marad fölhasználatlanúl; azok, melyek az Ötscher-vízválasztótól gyors iramlással folynak éjszak felé, a völgyben nagy számú hámorokat hajtanak, míg odább, a belső vidéken, a hol már több víz-ér egyesűit, hajtó erejöket más gyári foglalkozás fordítja hasznára. Azok a patakok és folyók ellenben, melyek a Schneeberg csoport- jából fakadva kelet felé veszik útjokat s a Bécsi-erdő és a Lajta közti síkföldön vonúlnak keresztül, csakhamar a nagyipar szolgálatába állanak s e vidék száz meg száz gyárának adják a hajtó erőt. Hogy példát idézzünk, az ötvenes évek vége felé 67 zúzó-, nyújtó-, üst-, kasza- és sarló-hámor, aczélhámor és hengererőmű állt az Ybbsen és mellékvizein; úgy szintén az Erlaf és mellékfolyói mellett is 44 hámor és több aczél- és vasgyár o. 85