Seite - 673 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
Bild der Seite - 673 -
Text der Seite - 673 -
673
A fém-ipar a Bécsi-erdő fölötti, vasban gazdag negyedben is virágzik, míg
a Manhartsberg alatti és fölötti negyedekben kevés a nagyipar, mivel a
Manhartsberg alatti mély, sebes vízfolyásokban szegény síkföld túlnyomólag
földmívelést űz s iparágai közt csak a malomipar meg a répaczukor-gyártás
nevezetes; a Manhartsberg fölötti felföld azonban, az úgy nevezett Erdő-
negyed (Waldviertel), a házi iparnak a voltaképi területe. Készítenek itt
durva faneműt, mint puttonyt, kosarat, faczipőt, lapátot, zsindelyt és egyéb
„erdei iparárút14, továbbá a schwarzwaldiakhoz hasonló órát, de különösen
szövet készül itt sokféle, bécsi kereskedőházak megrendelésére. Számokban
beszélve, az 1880-ban Alsó-Ausztria síkföldjén megszámlált 643 iparüző
nagy üzletből és 45.OOO munkásból 406 ily iparvállalat és 33.000 munkás
a Bécsi-erdő alatti negyedre esett, míg a többi három kerület együttvéve
csak 237 gyárat s alig 13.000 munkást tudott fölmutatni. A Bécsi-erdő
alatti negyedben tehát, Bécset és külvárosait ide nem számítva, közel
kétszer annyi volt a gyár s csaknem háromszor annyi a munkás, mint
Alsó-Ausztria többi részeiben.
Hogy az ipar a vidéken meggyökerezhessék, az csaknem mindenkor
a rendelkezésre álló vízi erőtől függ. Azelőtt, a nagyipar keletkező korában,
mikor még a gőzt egyátalán nem, vagy legalább nem elég czélszerűen
tudták hajtó erőnek fölhasználni, majdnem kizárólag csak a víz erejére
voltak utalva az emberek. Az ipar a folyók és patakok mentén haladt fölfelé
s még a legbarátságtalanabb járhatatlan vidékekre is betette a lábát, ha ott
élő vizet talált. Ma már szabad útat tört a gőz, az ipar azonban még most
is szívesebben marad a természetes víz-erek mellett, mivel ezek szolgáltatják
a legolcsóbb mozgató erőt. Látjuk ezt Alsó-Ausztriában is. A hegyekről
lerohanó csermelyek közül a legkisebbik sem marad fölhasználatlanúl; azok,
melyek az Ötscher-vízválasztótól gyors iramlással folynak éjszak felé, a
völgyben nagy számú hámorokat hajtanak, míg odább, a belső vidéken,
a hol már több víz-ér egyesűit, hajtó erejöket más gyári foglalkozás fordítja
hasznára. Azok a patakok és folyók ellenben, melyek a Schneeberg csoport-
jából fakadva kelet felé veszik útjokat s a Bécsi-erdő és a Lajta közti
síkföldön vonúlnak keresztül, csakhamar a nagyipar szolgálatába állanak
s e vidék száz meg száz gyárának adják a hajtó erőt. Hogy példát idézzünk,
az ötvenes évek vége felé 67 zúzó-, nyújtó-, üst-, kasza- és sarló-hámor,
aczélhámor és hengererőmű állt az Ybbsen és mellékvizein; úgy szintén
az Erlaf és mellékfolyói mellett is 44 hámor és több aczél- és vasgyár
o. 85
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria), Band 4
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bécs és Alsó-Ausztria (Alsó-Ausztria)
- Band
- 4
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.915 x 21.89 cm
- Seiten
- 366
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch